INGYENES
HIRDETÉS
3. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
7. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
11. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
13. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
15. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
17. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
19. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
2. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
4. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
6. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
8. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
10. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
12. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
14. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
18. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
20. számú hely
Szék-helyek (on-line folyóirat) /szék-helyek.ro/
Székelyföld /kuruc.info/
Vofkori László: Székelyföld
Cycling for the autonomy of Székelyföld
Székely autonómia /erdély.ma/
Székelyföld Coalition
Székelyföld élni akar az önrendelkezés jogávak /abcug.hu/
Erdélyi napló /hhrf.org/
Erdélyi riport /riport.ro/
Gyergyói kisújság /kisújság.ro/
Hargita Népe /honline.ro/
Manna.ro
Prima Rádió /prima-radio.ro/
Szék-helyek (hírek, turizmus, tartalomfigyelő)
Székely hírek /góbé portál.com/
Székelyföld /székelyföld.info.ro/
Transindex.ro
Új Kelet (Gyergyóvidék hírlapja) /ujkelet.ro/
A székelység eredete /ikint.uw.hu/
Ki kicsoda Erdélyben /scripta.ro/
Székely Elektronikus Könyvtár
Székely Könyvek Antikváriuma
Fehér megye /wikipedia/
Hargita megye /wikipedia/
Kovászna megye /wikipedia/
Maros megye /wikipedia/
Népzene /fono.hu/
Székely Elektronikus Könyvtár /székelyföldért.info/
Székelyföldi legendák /legendárium.ro/
Erdély Honlap /poli.hu/
Székely rovásírás /linksite.hu/
Székely népművészet
Csík.ro /csík.ro/
Csíki Hírlap /csíki hírlap.ro/
Erdély online /erdon.ro/
Figyelő /figyelő.ro/
Hargita Népe /hhrf.org/
Mediatica /mediatica.ro/
Szék-helyek (hírek, turizmus, tartalomfigyelő)
Székely Hirmondó /székely hírmondó.ro/
Székelyföldért /székelyföldért.info/
Új Magyar Szó /manna.ro/
Erdélyi utazás (székely szállás)
Erdélyi vendégházak /erdélyi vendégházak.ro/
Hipparion lovasközpont /hipparion.ro/
Székely kulcsosház /lap.hu/
Székely szállás /székely szálláshely.ro/
Székelyföldi szálláskereső /székely szállás.hu/
Zsuzsa panzió (Gelence) /gelence szállás.atw.hu/
Gábor Áron ágyúöntő /wikipedia/
Ki kicsoda Erdélyben /scripta.ro/
László Gyula régész /unitarius.hu/
Márton Áron püspök /hhrf.org/
Székely Mózes, Erdély székely fejedelme
Zsögödi Nagy Imre festő
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
A székely írás K alakú ö betűje
Anonymus szlovénjei
Az oroszok kiakadtak Băsescu kijelentésén
Bálvány a szent helyen
Egy hun nemes sírja
Gyulafehérvártól Trianonig VIDEÓ
Hunok Dél-Kínában /szek-helyek.ro/
Kézdivásárhely: Trianonra emlékeztek
Magyar nyelvhasználatot követelő feliratok Révkomáromban is
Mi volt előbb: a kínai, vagy a székely írás?
MTV: Egy horrorisztikus történet az Átjáróban. Húsdaráló – politikai foglyok megsemmisítésére
Székely rovásírással foglalkozó cikkek a szék-helyek.ro hírportálon
Tjalling Halbertsma cikke alapján a nesztoriánus kereszt és a székely írás kapcsolatáról
Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?
Vendégvárás hun módra
A székely székek térképe
Aranyosszék /torocko.hu/
Bardóc és Miklósvár fiúszék
Csíkszék /figyelő.ro/
Csíkszék /oszk.hu/
Gyergyószék /figyelő.ro/
Háromszék /lap.hu/
Kászonszék /niif.hu/
Kézdiszék /kézdiszék.info/
Marosszék /figyelő.ro/
Orbaiszék /orbaiszek.blogspot.com/
Sepsiszék /hun-info.hu/
Székely fő- és vicetisztek (a székek vezetői) /székelyivadékok.tripod.com/
Székely székek /székelyfalvak.info/
Székely székek megszüntetése /iif.hu/
Udvarhelyszék /figyelő.ro/
Besztercei-havasok /wikipedia/
Bodoki-havasok /wikipedia/
Bodzafordulói-hegyek /wikipedia/
Bodzai-havasok /wikipedia/
Csíki-havasok /wikipedia/
Csíki-medence /wikipedia/
Erdélyi szigethegység /lap.hu/
Görgényi-havasok /wikipedia/
Gyergyói-havasok /wikipedia/
Gyimesi-hágó /wikipedia/
Hagymás-hegység /wikipedia/
Hargita /lap.hu/
Hargita-hegység /wikipedia/
Háromszék /lap.hu/
Háromszéki-havasok /wikipedia/
Kárpátok /lap.hu/
Kászoni-medence /wikipedia/
Kelemen-havasok /wikipedia/
Marosfői-hágó /wikipedia/
Naskalat-hegység /wikipedia/
Nemere-hegység /wikipedia/
Nyerges-tető /wikipedia/
Persányi-hegység /wikipedia/
Répát-hegység /wikipedia/
Tolvajos-hágó /wikipedia/
Bereck /geocities.com/
Borszék /fonyod.hu/
Csíkrákos /csíkrákos.atw.hu/
Csíkszereda /lap.hu/
Csíkszereda /topnet.ro/
Dálnok /lap.hu/
Gyergyószentmiklós /lap.hu/
Ilyefalva
Kézdivásárhely /lap.hu/
Korond /korond.extra.hu/
Korond /lap.hu/
Kovászna /lap.hu/
Madéfalva /madéfalva.ro/
Makfalva /makfalva.eu/
Marosvásárhely /lap.hu/
Marosvásárhely
Nyárádszereda /nyárádszereda.ro/
Parajd /lap.hu/
Székelyudvarhely /lap.hu/
Szováta /lap.hu/
Szováta /szovata.ro/
Tusnádfürdő /lap.hu/
Tusnádfürdő /wikipedia/
Zabola /click.hu/
Felcsík (térkép)
Görgényi-havasok ÉK (térkép)
Gyergyói-havasok (térkép)
Gyimes-völgy (térkép)
Hargita (térkép)
Hargita-fennsík (térkép)
Madarasi-Hargita (térkép)
Nagyhagymás (térkép)
Sóvidék (térkép)
Vargyas-szoros (térkép)
A székelység eredete /virtus.hu/
Erdélyi fejedelemség /lap.hu/
Csíkkozmási erődtemplom
Csíkmenasági erődtemplom
Csíkszentgyörgyi erődtemplom
Homoródszentmártoni erődtemplom
Marosvásárhelyi vártemplom
Székelyderzsi erődtemplom
Vártemplomok Csíkban és a Nyerges-tető
Hunok /linksite.hu/
Székelyek /linksite.hu/
Az Attila halála után Csík területére költözött székelyek erődjében rovásbetűkből álló uralmi jelképek kerültek elő:
1/a. ábra. A két tusnádi jelkép; baloldalon a Tejút (az égigérő fa) jelképe (olvasata: "sarokisten", "szár/úr Óg isten"), jobboldalon az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga (a hun dinasztia nemzetségjelének változata)
1/b. ábra. A tusnádi ligatúra "nt/tn" (Ten) jele
1/c. ábra. A tusnádi ligatúra "us" (ős) jele
1/d. ábra. A tusnádi ligatúra "s" (sarok, szár/úr Óg, Heraklész) jele
2. ábra. A fenti jelek a Jánosi Csaba által készített fényképen; a Tejút és az Orion csillagkép jele úgy van elhelyezve a sziklán, amiképpen a Tejút és az Orion az égen is látható
Jánosi Csaba geológus rovásjeleket fedezett fel a tusnádi Vártető szikláin. Ezek a rovásjeles sziklák egy koraközépkori, azaz Attila halála után használt, a gepida területeken kívül épült, nagy területű vár romjai között találhatók. A Jánosi Csaba által felfedezett sziklavésetek közül most az 1. és 2. ábrán is látható Tejút-jelképet; valamint az Orion csillagképet ábrázoló, általunk Nimród tamgának elnevezett uralkodói nemzetségjelet tárgyaljuk.
A Tejút jelkép
Az égigérő fa (Tejút) ábrázolása székely jelekből áll. E jellegzetes jelösszevonás az ősvallás és a hun-magyar dinasztia legfontosabb jelképe, amely a királyi hatalom égi eredetét fejezi ki. Az égigérő fát (Tejútat) ábrázoló jelképnek sok változata ismert. Közös jellemzőjük, hogy grafikai megfogalmazásukhoz székely szójeleket használtak. Ez a fajta ábrázolási hagyomány mintegy 4000 éves ( hatti és szkíta ) előzményekre megy vissza és máig él a magyar címer kettős keresztjében, egy veleméri sindü rajzán, valamint az erről Szervátiusz István által készített kercaszomori emlékműben .
Legközelebbi párhuzama az énlakai és a székelyderzsi ligatúra, szintén a Tejútra utaló istenjelkép.
A ligatúra alulról felfelé haladva a székely "s" (sarok), "us" (ős) és az "nt/tn" (Ten) székely szójelekből áll. Ezek lehetővé teszik a jelkép megértését, sőt az elolvasását is. Az így adódó "sarokisten" olvasat arra utal, hogy az ősvallási elképzelések szerint a világ sarkain az ég és a Föld összeért s ezeknek a nevezetes helyeknek külön istene is volt. Ez az égigérő (az eget tartó) fával azonos isten az ősvallásban ősapai szerepet játszik.
A jel olvasata ezt kétszeresen is megerősíti.
Egyrészt azért, mert a sarok szóban szár Óg (görögösen Heraklész, mai magyarsággal "úr Óg", vagy "Óg király") neve rejtőzik. Heraklész pedig a görög mítoszok szerint is a szkíták ősapja.
Másrészt azért, mert a ligatúrában szereplő "us" jel az ős szójele (ős szavunkat latin betűkkel csak us alakban tudták leírni).
Az ókoriak emlegették "Heraklész oszlopait". A feltételezések szerint az ismert világ végét értették alatta; valójában a mítikus világkép sarkait jelezte. A tudomány azóta sem tudta ezeket földrajzi helyekkel azonosítani (általában Gibraltár szikláira gondolnak). A tusnádi Vártetőn e mítikus oszlopnak az ábrázolásával találkozunk.
A jelkép egykori jelentőségét az adta, hogy ettől az isteni őstől származik a királyi hatalom, a királyi dinasztia és a társadalmi rend is. Az eget tartó fa azt is jelképezte, hogy az uralkodónak óvnia kell a világot a pusztulástól (az ég leszakadásától). A jel ezzel a jelentéssel van kapcsolatban a tusnádi Vártetőn is. Azt jelzi, hogy ez a vár Heraklész (szár Óg) utódainak erőssége, ezen a helyen Heraklész tisztelői és leszármazottai élnek, akik mindent megtesznek az isteni rend fenntartása érdekében. A Tejútat ábrázoló ligatúra a dinasztia jelképe volt. A Tejút az Emese álma mondában említett folyóval azonos lényegű, a dinasztia eljövendő dicsőségét ígéri mindkettő. Különböző változatait a hun dinasztia is használta, tőlük örökölték a székelyek és a magyar uralkodók is. Ma a magyar címer kettős keresztjében jelzi a hatalom isteni eredetét és a hatalom feladatait.
A Nimród tamga
A hun korban elterjedten használt Nimród tamga egy mai aláírásnak, vagy pecsétnek felel meg, azaz nem a dinasztiához, inkább egy konkrét személyhez kötődik. Formai megfelelői kusán érmen, obi-ugor rajzon, a boszporuszi és a bolgár uralkodói tamgák között, a szilágysomlyói gepida kincs hun eredetű boglárján, valamint egy XII. századi magyar ezüstdénáron is megtalálhatók. E nemzetségjelek a Nimróddal azonosított Orion csillagképet ábrázolják, s ez egyezik a Thúróczy krónika állításával, miszerint Attila Nimród leszármazottjának tekintette magát. A nemzetségjelként szolgáló tamgák egyértelműen jelzik a tényleges vérségi, vagy legalább a vérszerződésekkel létrejött kapcsolatot. Mindegyik tamga eltér a másiktól néhány részletében, mert az uralkodók egyéni jelvényeként szolgáltak (amely azonban jelezte a családhoz való tartozást is). A tusnádi sziklán lévő változat Attila Irnik/Hernák nevű fiának jelvénye is lehet, akit (az első) Csaba királyfival azonosíthatunk.
3/a. ábra. Az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga egy XII. századi ezüstdénáron; a hun eredetű magyar dinasztia eredethagyományának írásos bizonyítéka
3/b. ábra. Egy obi-ugorok lakta területen, Bolse Anyikovón előkerült keleti ezüsttál karcolatának részlete; feltehetően az obi-ugorokkal kereskedő szabírok (magyarok) rajzolták; eleink így képzelték el az Orion csillagképpel azonosított Nimródot; az ősapa alatt a Nimród tamga változata
3/c. ábra. Boszporuszi uralkodók nemzetségjelei Viktor Dracsuk nyomán; alsó, közös részük az Orion csillagképet ábrázolja
3/d. ábra. Az Orion csillagkép; a Nimród tamga az Orion övét , két oldalát és a hímtagot ábrázolja
A jelek együttes értelmezése
A fentebb tárgyalt jelképek azért kerültek egymás mellé a tusnádi sziklán, mert az égen is, meg a mítoszban is összetartoznak:
- A Tejút jelkép a hatalom égi eredetére utal és a dinasztiához köthető, a Nimród tamga pedig egy konkrét uralkodót jelöl. Ez a szójelekből álló mondat az adott uralkodó égből származó hatalmát hirdeti.
- Mindkét jel az égi szarvasvadászat jelkészletének eleme. Az egyik a vadászat helyszínét ábrázolja (a Tejútat), a másik pedig Oriont, a nagy vadászt. A mögötte álló két fia, Hunor és Magor (azaz a Gemini csillagkép) szintén a szarvast üldözi. A vadászjelenet mondanivalója ugyanaz, mert a csodás szarvasünő csalja az üldőzőit arra a boldogabb területre, ahol utódaik megsokasodnak.
Ha a Nimród tamga Csaba királyfi jelvénye volt (és ez tűnik valószínűnek), akkor a két tusnádi jel együttes értelme: "Csaba, Isten kegyelméből a világ ura". Ez természetesen csak egy megközelítő magyarázat (és nem olvasat), mert a szójelek és jelképek értelme többféleképpen is megfogalmazható. Fonetikus olvasata csak részben adható meg, mert nem tudjuk, miként ejtették a székely uralkodó nevét. A "sarok" szó feloldása és Óg királlyal (Heraklésszel) való azonosítása feltehetően helyes. Az "Isten" szó olvasata bizonyos. Ezek egyúttal a felirat készítőinek (Csaba királyfi székelyeinek) magyar nyelvéről is tanúskodnak.
Ha ez a két sziklába vésett jelkép egyidős a várral (s ez a legvalószínűbb), akkor az a székelyek koraközépkori jelenlétének írásos bizonyítéka.
A tusnádi Vártető a székelyek legelső és legfontosabb erdélyi erőssége lehetett Attila halálát követően.
Varga Géza írástörténész