látogatók(8140, 0)linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

hunok.linksite.hu
adatbázis ázsiai hunok bp-i hun jelvény európai hunok heftaliták hun jelkincs
hun nyelv hun személyiségek hun szokások hun tárgyak hun történet hun vallás
hunok és vikingek kritika temetkezés utódnépek rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
adatbázis
Hunok /kiszely.hu/
Hunok /wikipedia/
ázsiai hunok
A hunok és az ősi mongol állam
Az aluhajdengi hun jelvény /virtus.hu/
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/
Hsziungnuk /wikipedia/
Hunok Dél-Kínában /szek-helyek.ro/
Ordoszi vadászmezők /szek-helyek.ro/
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus/
Xiongnu (angol) /wikipedia/
 
bp-i hun jelvény
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/
A budapesti hun jelvény rovásfelirata
A hun fibula feldolgozásának állása a Magyar Nemzeti Múzeumban
A hun fibula pihen a raktárban, a közönség nem látja, senki sem ír róla tanulmányt
Múzeumba került a székely betűs magyar szöveget hordozó hun fibula
Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?
 
 
európai hunok
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/
Atilla /wikipedia/
Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/
Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/
Buda (Arany János: Buda halála)
Hun törzsek a Kárpátokban /szék-helyek.ro/
Kurszk hun kincsei /szék-helyek.ro/
 
 
heftaliták
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Heftaliták /wikipedia/
hun jelkincs
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/
A hun zászló továbbélése
A székely írás K alakú ö betűje
Az alucsajdengi hun jelvény /virtus.hu/
Az alucsajdengi hun korona ligatúrája
Hun, avar és honfoglaláskori írásemlékek /tudós.virtus/
Hun kori jelképek a tusnádi Vártetőn
Mi volt előbb: a kínai, vagy a hun-székely írás?
 
hun nyelv
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/
A hunok nyelve /kincsesláda.hu/
Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/
Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/
Hun nyelv /wikipedia/
Király nemzetségnév a hunoknál
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus.hu/
 
 
hun személyiségek
Atilla /wikipedia/
Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/
Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/
Buda (Arany János: Buda halála)
 
 
hun szokások
Vendégvárás hun módra
 
hun tárgyak
A Szent Korona és az alucsajdengi hun korona összehasonlítása
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Az aluhajdengi hun jelvény /virtus.hu/
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/
Budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/
 
hun történet
Csornai Katalin a hun történet kínai forrásairól (1)
Egyetértünk Bakró-Nagy Marianne-nal a magyarság vándorlásának térképét illetően
Heftaliták /wikipedia/
Hsziungnuk /wikipedia/
Katalaunumi (mauriacumi) csata (olasz)
Magyar uralkodók Attila és Árpád között
Magyarok, szavárdok, hunok a 2. századi Szarmáciában?
 
 
hun vallás
Hunok csatája /tudós.virtus/
Marácz László - Obrusánszky Borbála: A szkíta népek hitvilága
hunok és vikingek
Hun szigeti expedíció
 
kritika
Csornai Katalin a hun történet kínai forrásairól (1)
Horváth Izabella Sze-ma Csien-ről, a Si Csi-ről és a kínai történelemírásról /tudós.virtus/
Marácz Obrusánszky: A hunok öröksége (könyismertetés) Előszó
Obrusánszky Borbála: A magyar társadalomszervezet keleti gyökerei
temetkezés
Egy hun nemes sírja
Vallanak a hun királysírok
utódnépek
Feltáruló tibeti királyság /barikád.hu/
Jünnan hun kapcsolatai
rokon lapok
Avarok /linksite.hu/
Írástudomány /linksite.hu/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar ősvallás /linksite.hu/
Magyar régészet /linksite.hu/
Néprajz /linksite.hu/
Nyelvészet /linksite.hu/
Őrség /linksite.hu/
Szent Korona /linksite.hu/
Székely rovásírás /linksite.hu/
konkurrens lapok
Hun /lap.hu/
 
a lap leírása:
Az Onogesisus név magyarázata

Onogesisus a hun csapatok vezére volt Attila idejében. A nevét elemezve többet tudunk mondani a hunok nyelvéről és a finnugrista blöff megalapozatlanságáról.

A tudományos alapokat nélkülöző finnugrizmus legfőbb törekvése a krónikáinkban olvasható hun-magyar azonosság tagadása. A hun történet egyik név szerint ismert szereplőjét, Onogesiust is idegennek - azaz nem hunnak és nem magyarnak - tartják többnyire.

Onogesius a hun csapatok fővezére volt Attila idejében. Nevének megértését segíti, hogy a személyneve egyúttal a méltóságát is jelölhette, mert a korabeli feljegyzésekben (a hun utód népeknél) ez a gyakorlat előfordul. Például Zabergán nevében a szabír kán kifejezés rejtőzik; s a Csaba királyfi, vagy a Kuber nevet is a szabír nép vezetői kapták.

Bóna István régész azon az alapon tartotta őt görög-latin(?!) származásúnak, hogy Onogesius kőből építtetett magának fürdőt. Ezen az épületes finnugrista okoskodáson azáltal kaparhatjuk meg a mázt, ha megvizsgáljuk az Onogesius név elemeit és azok jelentését.

Az összetett szó us végződése nyilvánvalóan nem tartozik az eredeti hun névhez, csupán a hun méltóságnevet feljegyző Priskos rétor tudós hozzátoldása lehet. A hun név tehát csak Onogési, vagy ehhez hasonló alakú lehetett.

A név első (ono) eleme a hun népnév változata, amivel a hun utód onogurok (hun ogurok) nevében is találkozunk. Ez a népnév a magyar hím és kan (valamint a -kány, vö: párkány, stb!) szavak rokona, eredetileg "férfi/ember", esetleg "kiemelkedés" jelentésű volt.

A gesi utótag megfejtése jelenti a nagyobb feladatot, de ez sem megoldhatatlan. Értelmét az Őrségben, a veleméri Both Pál szomszédomtól hallott gyű tájszó segít megvilágítani. Pali bátyám a "fa gyűje" kifejezést használta s ez alatt a fatörzs belső, vaskeménységű, gyantával átitatott, időjárásnak és szúnak jobban ellenálló részét értette. A köznyelvben használt szavaink közül véle rokon lehet a gyökér és a gyök szavunk is.

Az így megtalált gyű/gyö szógyök tehát az eredetit, a keményet és a központit jelölheti.

A szemantikai kapcsolat nyilvánvaló, hiszen a hadseregeken belül is az arcvonal központi részén volt azon vezérek tartózkodási helye; akik a legkeményebb küzdelmekre voltak képesek; akik az egész hadjárat kezdeményezői, irányítói voltak; s akiknek a hozzáértése és ereje a győzelmet is garantálhatta.

Azaz Onogesius nevének második szava a győző, győztes, győzelem szavak tövével is rokonságban lehet. Kitűnő szó a hun vezér méltóságnevéhez. Mai nyelvünkben a királyaink által viselt Géza név őrzi e méltóságnév emlékét (hasonló lehet ehhez a Béla és a Gyula nevek szerepe is, amelyek szintén korai méltóságneveink maradékai lehetnek).

Az Onogesius név tehát mai magyarsággal Hungyőző (Hungéza) értelmű. A név megértéséhez nincs szükségünk szótárra, különösen idegen nyelvűekre nincs. Ami azzal a következménnyel jár, hogy eggyel több okkal feltételezhetjük a hunok magyar nyelvűségét. A hunok nyilván azért nevezték el magyar szavakkal az egyik legfontosabb méltóságukat (a fővezért), mert magyarul beszéltek s ez tűnt számukra kézenfekvőnek.

Azt talán mondanunk sem kell, hogy Onogesius neve akkor is magyar, ha - a későbbi finnugrista prekoncepciókra mit sem adva - kőből készített magának fürdőépületet. S megkockáztathatjuk, hogy ezen az sem változtatna semmit (az épeszű - azaz nem finnugrista - emberek táborában) ha a régészek egy bidét is kiásnának Onogesius egyelőre meg sem talált fürdőjének romjai között.

Töredékes adatok a király szó párhuzamainak előfordulásairól

Obrusánszky Borbála írja: Nagyon nehéz korai adatokkal szolgálni a király szóval kapcsolatban. A szkítákkal foglalkozó antik források tudnak ugyan „királyi” nemzetségről, de sajnos ezt a fontos szót nem szkíta, hanem görög nyelven jegyezték fel (baszileusz). Később éppen a volt szkíta területeken feltűnő népek, a mai ukránok és oroszok korolnak hívják a cárnál alacsonyabb rangú uralkodót, a balkáni térségben, a szkíták és hunok elszlávosodott utódainál, a horvátok és a bolgárok král alakban van jelen. Egyedül a középkori krími tatárok uralkodói dinasztiája őrzött meg egy ősi alakot, ők Girajnak vagy Girejnek nevezték uralkodóik nemzetségét. A magyarok már azelőtt használták a király szót, mielőtt Árpádék a Kárpát-medencébe érkeztek volna. Metód püspök, az ortodox hit jeles missziónáriusa 882 körül az Al-Dunánál meglátogatja a magyarokat és a szent életű embert a király fogadja. A 10. században, jóval Szent István trónra lépése előtt is megjelenik a király szó a külföldi forrásokban, sajnos, nem eredeti alakban, hanem latin fordításban (rex). I. Ottó már Taksonyt, vagyis Szent István nagyapját is rexnek emlegeti, majd Nagy Ottó is így nevezte Gézát 972-ben.

Hun eredetű lenne a király szavunk?

Ucsiraltu, a Belső-Mongol Egyetem nyelvésze a nemrégen lezajlott kovásznai konferencián a hun királyi nemzetségről tartott előadást. A korabeli kínai forrásokban, így például a Han-dinasztia történetében szereplő Kia Luan-ti nemzetségnév egykori olvasata kiaria(n) lehetett, a későbbi Csou-su krónika pedig kerej-kirejnek emlegeti a hunok legkiválóbb nemzetségét. A mongol nyelvész a mongol birodalom előtti ősi törzsszövetségnek, a kereiteknek a nevét ebben vélte felfedezni. Miután Ucsiraltu a konferencián meghallotta azt, hogy a hun-utód magyaroknál is létezik a király szó, azt i beleillesztette megfejtései közé. Szerinte az Európába érkező hunok már nem nemzetségnévként, hanem méltóságnévként használták a királyt. A keleti, hun eredet mellett szól az, hogy a király, korol és král alakok,avagy a király változatai csak azokon a térségekben találhatók meg, amelyet egykoron a hunok és hun-rokon népek birtokoltak.