látogatók(7441, 0)linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

kritika.linksite.hu
Bakay Kornél bankszektor Bánffy Eszter Benkő Loránd Csáji László Koppány Csornai Katalin Csúcs Sándor
Czégényi Dóra demokrácia Erdélyi István építés fazekas filmkritika finnugrizmus
Forrai Sándor Friedrich Klára gyermekirodalom Horváth Iván Horváth Izabella Hosszú Gábor Hunfalvy Pál
irodalom Jimmy Wales Károlyi Mária képzőművészet kiállítás Kiszely István Kozmács István
Kukorelly Endre kultúra Lukácsi Béla Marácz László Monok István Obrusánszky Borbála Sándor Klára
Sebjanics, Franc Szakács Gábor szaklap Szekeres István szentgyörgyvölgyi tehénszobor színház társadalomkritika
titkosszolgálat turizmus Ucsiraltu Varga Géza Vásáry István Vékony Gábor Zalavár
Záhonyi András zene       rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

9. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

11. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

13. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

15. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

17. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

19. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

21. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

23. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

10. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

14. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

16. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

18. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

20. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

22. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

24. számú hely
Bakay Kornél
Bakay Kornél és a tamgák /tudós.virtus/
Leltárhiány /virtus.hu/
bankszektor
Egy éven belül kilakoltatják Magyarországról a Raiffeinsen Bankot
 
Bánffy Eszter
7500 éves magyar nyelvű szöveg a szentgyörgyvölgyi tehénszobron
 
Benkő Loránd
Benkő Loránd a Turul-nemzetségről (1) Bevezető /Tudós Virtus/
 
Csáji László Koppány
Csáji Koppány közbeszól /tudós.virtus/
Van-e alternatív történelem meg felújított ősvallás, s van-e ezeknek zsákutcája?
Csornai Katalin
Csornai Katalin a hun történet kínai forrásairól /tudós.virtus/
 
Csúcs Sándor
A nyelvtudomány megtermékenyült /tudós.virtus/
Csúcs Sándor kalandja az írástörténettel /tudós.virtus/
Körön kívülről /virtus.hu/
 
Czégényi Dóra
Czégényi Dóra cikke a rovásírásról
 
demokrácia
A demokrácia fogalma, célja és kritikája
 
Erdélyi István
Erdélyi István száz év finnugrizmusról /osservatorioletterario.net/
 
építés
Terv- és tervezőkritika
 
fazekas
A herendi porcelán
A hollóházi porcelán
A Zsolnay porcelán
Farkas Gábor négylábú lábasa Békéscsabáról
Farkas Gábor tortasütő tálja Békéscsabáról
 
filmkritika
Filmkritika /filmkritika.blog.hu/
Filmkritika /filmkritika.freeblog.hu/
Filmkritika /mozi-dvd-centrum.hu/
Filmkritika /origo.hu/
Filmkritika /videocentrum.hu/
Filmkritika /virtus.hu/
Filmkritikák gyűjteménye /szegedlive.hu/
 
finnugrizmus
A finnugor elmélet alkonya /linksite.hu/
Kozmács István a finnugrizmus legfontosabb célkitűzéséről
Forrai Sándor
Forrai Sándor és a hamisított Szent István-rendelet /tudós.virtus/
 
Friedrich Klára
A nikolsburgi ábécé us jele /virtus.hu/
Birtoklevelünk-e a tatárlaki korong? /tudós.virtus/
Friedrich Klára írni tanít /tudós.virtus/
 
gyermekirodalom
Gyerekirodalom kritika /kritikusvagyok.sfblogs.net/
 
Horváth Iván
Horváth Iván (ELTE): A honfoglalóknak lehetett éppenséggel saját írásrendszerük is
Horváth Iván (ELTE): Módosították-e a humanisták a székely rovásírást
Horváth Iván (ELTE): Régebbi-e a rovásírás, mint a Halotti beszéd?
Horváth Iván (ELTE) klasszikus tudása a székely rovásírás technológiájáról
Horváth Iván (ELTE) mentséget keres a feltételezett rovásfelirat-hamisító számára
Horváth Iván (ELTE) ötlete a Konstantinápolyi rovásfelirat hamisításáról
Horváth Iván (ELTE) téved, mert nem 1553-ban született a székely rovásírás
 
Horváth Izabella
Horváth Izabella Sze-ma Csien-ről, a Si Csi-ről és a kínai történelemírásról /tudós.virtus/
 
Hosszú Gábor
A székely írásjelek tükrözése
Az élő rovás: nemzeti írásunk a meghamisítás útján (Hosszú Gábor és társai könyvéről)
Nem létezik külön pálos rovásírás
 
Hunfalvy Pál
Hunfalvy pálfordulása
 
irodalom
Irodalmi kritika
 
Jimmy Wales
Jimmy Wales, Wikipédia-alapító hiába kéri a pénzemet, színvonaltalanságra nem adok
 
Károlyi Mária
Károlyi Mária régész könyve: Napszülöttek
 
képzőművészet
Képzőművészeti kritika /virtus.hu/
 
kiállítás
Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító kiállítása a nyelvemlékekről /tudós.virtus/
 
Kiszely István
Eddig ismeretlen színfoltok láttak napvilágot Kiszely István kanyargós életrajzából
 
Kozmács István
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól
A Tarih-i Üngürüsz eltérő értékelése a szegedi párbeszéd során
Kozmács István a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról
Válasz Kozmács István nyelvész hozzászólásaira (1)
Kukorelly Endre
Kukorelly Endre elempés író katonakori önmagát sajnálja
 
kultúra
Kultúra /index.hu/
Kultúra és kritika /kuk.btk.ppke.hu/
Lukácsi Béla
Pengeváltás Lukácsi Bélával, a Magyar Rádió tudományos rovatának főszerkesztőjével
 
Marácz László
A hunok öröksége /tudós.virtus/
Marácz László - Obrusánszky Borbála: A szkíta népek hitvilága
Monok István
Az OSZK főigazgatója elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást /tudós.virtus/
 
Obrusánszky Borbála
A hunok öröksége /tudós.virtus/
A magyar társadalomszervezet keleti gyökerei
Az őshonosságról
Marácz László - Obrusánszky Borbála: A szkíta népek hitvilága
Sándor Klára
Ki számít dilettánsnak a székely írás kutatói közül?
 
Sebjanics, Franc
Sebjanics a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok kezdeteiről
 
Szakács Gábor
Bértollnok-e Szakács Gábor? /polgárinfo.hu/
Szakács Gábor bértollnok esete a maffiózó Jobbikkal /szentkoronaradio.com/
Szakács Gábor írni tanít /tudós.virtus/
 
szaklap
Kritika /kritika online.hu/
 
Szekeres István
Szekeres István a székely írásjelek idegen írások jeleivel történő összehasonlításáról
Szekeres István írástörténész kötete
Szekeres István válasza Varga Géza recenziójára
 
szentgyörgyvölgyi tehénszobor
Léteznek-e a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor székely jelekkel rokon jelei? /Tudós Virtus/
szentgyörgyvölgyi tehénszobor /linksite.hu/
színház
Színházi kritika /virtus.hu/
Színházi kritika
Színházkritika /origo.hu/
 
társadalomkritika
Drábik János /linksite.hu/
Társadalomkritika /ksatriya.freeblog.hu/
Társadalomkritika /magyar világ.mdo.hu/ http:/magyarvilag.mdo.hu/tarsadalom.htm
Társadalomkritika /turulmeme.com/
titkosszolgálat
Az NBH áll a cigánygyilkosságok mögött?
 
turizmus
Kátyuban a magyar turizmus /mno.hu/
 
Ucsiraltu
A hun nyelv szavai
 
Varga Géza
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor olvasatának cáfolata
A településtáblákkal kapcsolatos álláspontjának cáfolata
A XII. századi ezüstdénáron feltételezett Nimród-tamga-elmélet cáfolata
 
Vásáry István
Vásáry István a Jugria-kérdésről
 
Vékony Gábor
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői
 
Zalavár
Azonos-e Zalavár Mosaburggal?
 
Záhonyi András
A tatárlakai táblák új értelmezése
Záhonyi András a tatárlakai táblákról
Záhonyi András Sumer-akkád-magyar jel- és szótára
 
zene
Zenei kritika /virtus.hu/
 
rokon lapok
Film /linksite.hu/
Zene /linksite.hu/
konkurrens lapok
Kritika /kritika online.hu/
Kritika /lap.hu/
Kritika /virtus.hu/
 
a lap leírása:
A kritika, vagy magyarul bírálat, olyan irodalmi mű (a leggyakrabban
sajtóközlemény, lehet internetes cikk, a rádióban vagy televízióban
elhangzó írás is), amely valamelyik műalkotás, művészeti jelenség,
folyamat, vagy alkotói pálya értékelő elemzését adja.

A rövid, csupán bemutató jellegű bírálat a recenzió; csupán egyetlen,
fontos szempontot emel ki a széljegyzet; ezeknél alaposabb és
részletesebb elemzést nyújt a cikk, az esszé vagy a tanulmány.

A műfajt leggyakrabban képviselő színházi- és filmkritika többnyire a
bemutató vagy a felújítás után ismerteti és értékeli a műveket.

A képzőművészeti kritika főként a kiállításokat, tárlatokat ismerteti és
elemzi.

A kritika műfaja nem korlátozódik csak a kulturális területre, hanem
megjelenik a gazdasági életben is, például a különféle árucikkeket
értékelő teszteket ismertető cikkek formájában.

Azt a tényt, hogy a kritika művelése veszélyes foglalkozás is lehet, a
társadalomkritikával foglalkozók tudnák életszerűen ecsetelni.

A tudományos életben szintén helye van a kritikának. A tudományos
kritikának azonban sajátos eszköz- és feltételrendszere van. A
történelemmel foglalkozó művek tudományos igényű kritikájának
újabb adatok bevonásával, egy jobb hipotézis kidolgozásával azt kell
bizonyítania, hogy a dolog másképpen történhetett. Ezek a kritikák is
gyakran szolgálnak üzleti, vagy presztizscélokat, akár a konkurrencia
céljait is.

***

Ezen a lapon helye van minden olyan linknek, amelyik kritikával
foglalkozó - és az elvárható tartalmi, formai és technikai
követelményeknek megfelel.

***

Köszönjük, hogy megtisztelte ezt a lapot a látogatásával!

***

Háború a nemzet ellen

- Egy korszakalkotó dokumentumfilm leírása -

Szombaton és vasárnap, kétszer kétórás vetítési szakaszban
mutatták be Jelenczki István dokumentumfilmjét az Uránia
filmszínházban. Nagyon régóta, talán Kósa Ferenc Balczó Andrásról
szóló emlékezetes alkotása óta nem foghatta el a filmen nem csupán
szórakozni, hanem épülni is akaró közönséget ennyire katartikus
élmény, mint most. Talán a Gulyás testvérek Hortobágyi kitelepítését
és a kitelepítettek utóéletét, valamint Sára Sándornak a Don-i
katasztrófáról szóló monumentális alkotásait lehet még ebbe a
kategóriába, a nagy korszakkezdő alkotások közé sorolni. A "Háború
a Nemzet ellen" ezzel szemben korszakot lezáró és roppant komoly
figyelmeztetésű film. Sára Sándor történelmi filmsorozatának
engedélyezése, vagy betiltása, többek közt Horthy Miklós kassai,
kolozsvári bevonulásának korabeli híradók felhasználásával történt
felelevenítése miatt volt kérdéses. A film sorsa hónapokig
foglalkoztatta úgyszólván az egész magyar értelmiséget, s nagyon
sokan ezen mérték le a reformok esélyeit és a nagybetűs Kádár-
pártban folyó mérkőzés, a sztalinisták és a nyugatra nyitók, a Kreml
vagy az IMF és a Világbank irányába nyitók esélyeit. S amilyen
megvezetett, szerencsétlen, hiszékeny volt akkor a magyar értelmiség
- e sorok írójával együtt, természetesen -, az IMF-eseknek szurkolt,
mintha tőlük kapta volna Horthy Miklóst fehér lován, s nem vette
észre, hogyan is vehette volna, hogy a Kreml és az IMF ugyanannak
az éremnek a két oldala. Most Jelenczki mindkét tenyerében van egy-
egy érem és az egyiket IMF-fel felfelé, a másikat a Kreml-lel felfelé
teszi az asztalra. (S valószínűleg olyan tiszta lélekkel várja sorsát,
mint mondjuk Damjanich János - Aradon.) Egyenes, szilárd,
megalkuvástalan állítása: több mint harminc év óta következetes,
előre kitervelt, aljas háború folyik a magyar nemzet ellen, mégpedig
olyan úgynevezett békekorszakban, amelyben a nyílt, fegyveres
harcot a gazdasági kifosztás, a törvényesnek feltüntetett rablás, a
rabló privatizáció, a végtelenségig való eladósítás és a
látszatdemokrácia újmódi fegyvereivel vívják meg.

Ez tulajdonképpen egy ősi találmány. A megszálló számára
kényelmes, biztonságos, mert a legyűrendőnél nincs fegyver -
hadserege leszerelve, idegenek védik, alkalmasint azok, akik
megszállják, és még a védekező sereg izomereje is korlátozott az
alultápláltság miatt, a parancsnokok pedig meg vannak véve. Hogyan
lehet, és hogyan kell egy területet, egy másik nép által lakott s
esetleg hazának nevezett földet nem háborúval, hanem folyamatos
beszivárgással megszállni és a tőlük ellopott, kicsalt, kicsikart pénzzel
akár kisebbségben, akár más etnikumok és rossz szomszédok
segítségével uralomra kerülni fölöttük. Ez egy olyan háború,
amelyben az egyik felet addig pacifikálják, amíg bele nem pusztul. Az
őslakosok közül azokat, akikre nincs szükség, úgy kell elpusztítani,
hogy az a világ előtt önpusztításnak látszódjék. A rendszergazda,
bizonyos Simon Perez foglalkozására nézve államelnök a film
harmadik részében el is dicsekszik a módszerrel, megállapítva, hogy
az általa vezetett ország gazdasága pompásan működik és hódítást
hódításra halmoz. A palesztinok és az irakiak, meg különösen az
irániak akadékoskodása ellenére. Felvásárló közegei, értsd: csapatai
sikeresen vásárolják fel más tárgyak mellett Magyarországot. Úgy
gondolom, még az is, aki ezt a hírt és ennek elemzéseit már olvasta
annak idején ebben a lapban és azóta is folyamatosan értesül a
fejleményekről ugyanitt, még az is meghökken: ez filmen is
lehetséges? Hihetetlen. De megtörtént. (Ám eme derék hívünk
romantikára hajlamos lelkét válság-realitásba kell terelnünk: filmen
igen, de a képernyőn csak akkor fogja látni, ha közös erővel véget
vetettünk az egyoldalú háborúnak és a rendszerváltás után húsz
évvel végre szabadok leszünk.) A film első része, alapja erről szól. A
címe is ez: "A háború megváltozott természete." Az első nyolcvan
perc főszereplője a dokumentumokban Antall József és hozzátartozó
SZDSZ-es különítményesek, Kis Jánostól Rákosi Mátyásig, előadója
pedig Bogár László. Fordulatos, szellemes előadásban beszéli el,
hogyan semmisítették meg a háborúnak ebben a szakaszában a
nemzet szellemi alapját, s hogyan kezdtek hozzá a második szint, a
fiziológiai és népesedési, önfenntartási réteg szétmarásához és
egyidejűleg hogyan kezdték el a harmadik, a legfelső épületrész, a
gazdasági szerkezet megszerzését. Ebben a Bogár-felosztásban az a
mély filozófiai felismerés rejtőzik, hogy minden nemzet, minden emberi
lény leglényegesebb része a szellemi alapzat. Annak tehát, aki a
gazdaságot, a pénzt, a bankokat, a földet és a felső emeletek szobáit,
bútorait, világra néző ablakait meg akarja szerezni, hogy
befüggönyözze, annak a szellemi alapokat kell szétrombolnia először.
(Mi sem mondtunk mást soha, de ez itt, ebben a dokumentumfilmben
egy tudós ember és egy gondolkodó világlátásával, ékesszólásával
van kifejtve. Ha másért nem, már ezért is érdemes volt ezt a filmet
megcsinálni.)

Méltó társa már ebben a részben is Bogárnak a törékeny, de roppant
belső erőt sugárzó asszony, dr. Bencze Izabella, a Kincstári
Vagyonkezelő volt helyettes igazgatója. Töméntelen adattal, ténnyel,
számmal hozakodik elő. Zuhognak ránk háborúvesztésünk tényei -
számokban és mögöttük emberéletekben. Már itt feltárul Jelenczki
becsületes módszere. Közlőit lehetőleg fehér ingben szembe ülteti a
kamerával. Így mindenki teljes mellszélességgel, teljes énjével
vállalja, amit mond. Az üzenetben nincs semmi "egyrészt-másrészt",
nincs áldozat a liberalizmus oltárán. Rendkívüli és a kimondott
igazságok erejét bizonyítja, hogy a rendezői eljárás a harmadik,
negyedik órában sem válik unalmassá, sőt még mindig bír némi
lélekfeltöltő erővel. Talán mindenki egy kicsit emelkedettebb
öntudattal lép ki a moziból és néz körül: na, hol van hát az a bolsevik?
Mert bizony végzetes módon leszoktunk arról, hogy szemtől szembe
közöljük véleményünket, vagy ahogy ma mondják: "vállaljuk
magunkat", s oldalvást vagy földre ejtve kimondott szavainkat a
ravaszul ránk erőltetett nyelvromlás is hitelteleníti. Ez is megszálló
módszer. Nyelvrontás nélkül nincs megszállás, különösen a magyar
nyelv ősisége és szervező ereje miatt. Ezzel szemben mondja Papp
Lajos a szívsebész, fehér gyolcs ingében, hogy a nemzetnek új,
áldozatot és akár a halált is vállaló magyar nemességre van
szüksége - a feltámadáshoz. Itt, s a következő részben mondják el
nekünk, hogyan köttetett össze - roppant ravaszsággal - két
diktatúra. Hogyan? Alkotmányosan. "Diktatúrából diktatúrába" Az
1949-ben még Sztalin és Visinszkij (a Nürnbergi Per főjogásza is ő
volt) diktálta magyar alkotmányt még "még mindannyiunk közös
apjának", Rákosi-Rosenfeld Mátyásnak országgyűlése fogadta el. A
kerekasztal-tárgyalásokon ezt módosították. A módosításokat Kádár
országgyűlése fogadta el. Mi pedig tapsoltunk, hogy milyen nagylelkű
az egypárti országgyűlés. Csak ma vesszük észre, amikor minden
végzetesen elromlott körülöttünk és bennünk is, hogy ezekkel az
áttételekkel finoman össze van kötve három rendszer. Rákosié,
Kádáré és a rendszerváltásé. Azaz nincs váltás. Innen kezdve nem az
a kérdés, hogy milyen ez a módosított alkotmány, mert akármilyen két
idegen diktatúrát köt össze egy állítólagos demokráciával,
jogfolytonosságot teremt közöttük. Éppen azt akadályozza meg, hogy
a rendszerváltás visszatérjen a magyar történelmi alapra, a Szent
Koronára és a magyarság évszázados munkájával, harcaival kivívott
törvényes rendjébe. Nem azért nem lehetett visszaállni az
Aranybullával kezdődő történeti alkotmányba, mert később népnyúzó
törvényeket léptetett életbe benne Verbőczy Tripartituma Dózsa
György megégetése után, hanem azért, hogy Rákosi és Kádár
rendszere között jogfolytonosság teremtődjön. Tehát visszaállhat-e a
magyarság a sajátjába, vagy az idegent kell toldoznia-foldoznia? Ezt
kellett, mert ez szavatolta a hitelek visszafizetését. Amikor ezt az
alkotmányt mintegy lapalji áthozatként átvállaltuk az újnak mondott
rendszerbe, mai árfolyamon számítva 12 milliárd dollár adósságunk
volt. Ma több mint százmilliárd. És 170 milliárd kamatot már kifizettünk
az egykori 12 milliárdra. Pont. Az alkotmány kérdéseire Zlinszky
János, a korszak nagy jogbölcselője mond súlyos, kőbe véshető
mondatokat. Tóth Zoltán József történész és politológus pedig
meglepően újszerű és támadhatatlan megközelítésben tárja elénk a
Szent Korona.

Sajnos nem valószínű, hogy mindenki látja ennek a kérdésnek a
megkerülhetetlenségét. A hazugságban és félelmek közt élő
nemzetnek nemcsak a jobb szándékú elitje, hanem a népe is
ódzkodik az új alkotmánytól. Minek? Legyen előbb több kenyér,
mondják egyfelől. Minek, mondják másfelől, hiszen ezt sem tartják be,
az a fő baj. Kétségtelen. De ez mégsem tiszta beszéd. Fogyásunk,
gyengeségünk, züllésünk oka, hogy nincs felettünk közösen
elfogadott törvény, szellemi alapzatunk szét van verve. Most lennie
kell önmérsékletünknek és felelősségérzetünknek, s előbb ezt kell
rendbehozni. Ha egy nemzet teljes szellemi alapjában meg akar
újulni, márpedig a magyarságnak életben maradásához erre van
szüksége, az nem élhet tovább egy idegen papírrongy mégoly
gondosan retusált keretei között, különösen akkor nem, ha ez a
retusált valami egy idegen diktatúrát köt össze egy demokratikus
berendezkedéssel. Mert akkor valamelyik pillér nem igazi. S a
Sztalinszobor ledöntése ennek a szovjet lánctalpas alkotmánynak az
undorodva eldobását is jelentette. Vér tapadt hozzá. Tehát most
alkotmányozni kell. Most az álljon félre, aki nem mer új magyar
alkotmányt, mert a romlás órája ütött. Most olyan alaptörvény kell,
amely a lyukas, szép körívben kihasított piros-fehér zöld zászló
kivágott körszívében a Szent Korona kupolája és dőlt keresztje áll. És
hirdeti az örök magyar törvényt. Ez egyébként a film legtöbbször
előtűnő gyönyörű jelképe. Lobog a zászló és kivágatában a Korona
mellett megjelennek a 301-es parcella kopjafái, fel-feltűnik a Duna, az
Országház, átsugárzik a lelkünkbe minden, ami volt, s amink volt, s
minden, ami még van, meg ami még lehet. A film harmadik része "Az
ország felszámolása" címet viseli és tulajdonképpen privatizációs
aknák felrobbantásából áll. Nehéz megmondani, hogy a Varga István
személyes történetével, és csaló, gazember, hazaáruló ellenségeinek
megnevezésével robbantott élelmiszeripari aknája vagy a Hunyor
Erna-Kovács Zoltán által robbantott Malévakna robban-e nagyobbat.
Az Ángyán József gondos, alapos, mindent felfedő földkérdése pedig
nemcsak akna, hanem maga a kérdések kérdése. Csak
lélegzetvisszafojtva lehet figyelni a sajnos hibásan megkötött
nemzetközi egyezmények, s az európai szerződés abroncsai közt
vergődő magyar sors előadóját, amint mégis gyors cselekvésre hív
fel és nem adja meg magát. Ha a helyén van a szívünk, még meg
tudjuk tartani a földünket. De tétovázással, további önfeladással,
masírozással és handabandázással semmire sem megyünk. De ez is
alkotmány kérdése és Szent Korona kérdése. A Malév jelenetben
feltűnik a nagy vevő, az egyik Abram Abramovics, az orosz zsidó, aki
szakasztott olyan ember, mintha Kun Béla közismert népbiztosi
tablójáról lépett volna le, Kun, Szamuelly, Korvin Ottó mellől, hogy a
magyar nemzeti légitársaságot kapja meg - ingyen és bérmentve.
Természetesen Gyurcsánytól, Bajnaitól és az illetékes
pénzügyminisztertől. A Kun Béla-tabló egyébként többször feltűnik a
vásznon, s mivel ez félreérthetetlenné teszi a film alapállását,
jelentését, nyersen váltja ki az uralkodó - mármint a jelenleg még
uralkodó - réteg fogcsikorgatását, pontosabban protézis
csikorgatását. A film a maga monstruózus voltával együtt, a négyórás
vetítési idejével együtt a mostani új rendszerváltási kísérlet, a
megmaradásért folyó harc egyik nagyon fontos elemévé válhat. Mert
az eszmélés kérdése, a "Lámpás program" a személyes, akár
nagygyűléseken előadott, elszónokolt közegből, valamint az írott
betű, a könyv a folyóirat és az újság közegéből átkerült a film drámai
közegébe. Egy hatékonyabb, szélesebb körben elérhető közegbe. Ne
felejtsük el, hogy a modern korban voltak már forradalmak, amelyek
ezt vagy ehhez hasonló nyelvet használtak Komeini Ajatollah
forradalma a sah és az amerikai rendszer ellen Iránban kazetták
terjesztésével és nézésével kezdődött, amelyeket az emigrációba
szorult Komeini hívei kívülről küldtek be az országba. Ez a mű pedig
itt van. Csak azt az elkényelmesedett felfogást kell legyőznünk, hogy
hosszú filmet nem nézünk végig, hogy nem áldozunk több órát az
életünkből - a hazánkért.

Most már nem az a kérdés, hogy ki nyeri a választást, ki alakít
kormányt és mely pártok kerülnek be az Országgyűlésbe és melyek
nem. Sokkal fontosabb az, hogy az, akit megválasztanak, milyen
küldetéssel, milyen népi utasítással, milyen követelmények elé állítva
választatik meg. Ha a felhatalmazás valódi, teljes rendszerváltás,
akkor ez alól nem bújhat ki senki. A rendszerváltáshoz alkotmányozás
kell, az alkotmányozáshoz kétharmados többség. A szembenálló fél, a
komprádorburzsoázia, akinek sötét alakjai alatt a film felrobbantotta
aknáit, a kétharmados többség megakadályozására törekszenek. Már
azt is megbeszéltük, hogyan s miként, mely párt és pártok
segítségével. A helyzet beható elemzése most új következtetésekre is
elvezetett. A nemzet külső és belső ellenségei, a megszállás vezetői
most új elemet is beiktattak, fenntartva a kétharmados többség
elérésnek a megakadályozását és magának az MSZP-nek a piszkos
kampánnyal való megerősítésének célját is. Az új elem a választások
utáni helyzet, a letörhető belső anarchia, zavargásszervezés. Volt
ugyan már főcíme e lapnak a "Zavargásszervezés", de most
világosabban látható már a nemzet ellenségeinek a célja. Rövid időn
belül - akár egy-két hónap után - zavargásokkal és felbérelt
állítólagos fociszurkolókkal megdönteni az új kormányt, mielőtt
bármibe is belefogna, és akár idegen csapatok segítségével rendet
teremteni. Európa nevében. Ennek kivédésére az új kormány kevés.
Honvédség nincs, a rendőrség le van gyengítve és egymásra van
uszítva. A cigányokat tovább hergelik és ha kell, majd megtanítják
őket a baseballütők használatára. A bolsevisták aljassága korlátlan.
Palesztina terrorcselekményekkel lett megszerezve. Ha a jövendő
kormány mögött nem áll felvilágosult, öntudatos nép, nemzet, új
nemesség, magyarul gondolkodó értelmiség, nem áll a "dolgozó nép
okos gyülekezete", akkor ez a terv valóra válhat. Ha a hátralévő rövid
időben megtörténik a felvilágosodás, a közösségek kialakulása,
egyes helyeken újjászerveződése és készültségbe helyeződése,
akkor meg sem merik kísérelni ennek a gyilkos forgatókönyvnek a
forgatását. Szervezzék meg a különböző körök, egyesületek,
társaságok a filmnézés közösségi alkalmait, vitassák meg, foglaljanak
állást, hozzanak határozatot, azt adják tovább és részesítsenek minél
több magyart felszabadító élményben. Az áldozat nem nagy, a
hozadék óriási.