Linkgyűjtemény - Őrség.linksite.hu

Az Őrség, mint ökoturisztikai desztináció

Személyes kötődésem a vidékhez már korábban, az ott tett kirándulások során kialakult, a „Legjobban fejlődő vidéki desztináció” díj elnyerése csak megerősített abban az elhatározásomban, hogy dolgozatomban az Őrséget fogom például venni, és alaposabb elemzés alá vonni.

Munkám során a személyes tapasztalatok mellett a kistérség stratégiai dokumentumaira, két helyi szolgáltatóval (egy szállásadóval és egy lovasudvar tulajdonosával) készített személyes interjúkra, más helyi szolgáltatókkal folytatott kötetlen beszélgetésekre, emellett további turisztikai szolgáltatók által kitöltött kérdőívekre támaszkodtam.

A kutatás megkezdése előtt kíváncsi voltam arra, mennyire ismert a desztináció a magyarok körében. Hólabda módszerrel végeztem egy kérdőíves felmérést, amely során 80 embert sikerült elérnem. A válaszolók 38,75%-a járt már az Őrségben. Azok közül, akik még nem jártak ott, csupán egy személy állította, hogy még nem is hallott a térségről, a többiek, tehát 97,96% már igen. Utóbbiak közül 71,43% tudja elhelyezni a desztinációt térképen.

Az Őrség általános bemutatása

Szelíd lankák, dombok közt meghúzódó patakok, változatos élővilág, egy már letűnt kort idéző apró házikók és végtelen nyugalom. Ezt tapasztalja az, aki ellátogat Magyarország e csodálatos történeti és néprajzi tájegységére.

Az Őrség Vas megye délnyugati sarkában, közvetlenül a szlovén és osztrák határ mellett húzódik meg. Falvai a Zala folyó forrásvidékén (Szala-patak) és a Kerka középső völgyszakaszán helyezkednek el. Egy 1818-ból fennmaradt írás szerint: "...Eőrséghnek tartománya fekszik az Országnak Napnyugoti szélén I.N. Vas Vármegyének Déli szélén, dél felől közel a' Vandalusok, napnyugot felől pedig a' Stáerek szomszédságában, ugy mindazonáltal, hogy EŐrségh és a' Vandalok, nem különben a' Stáerek és EŐrségh között még némely Magyar Helységek találtatnak. Nap keletről határos I.N. Zala Vármegyével..." (Nemesnépi-Zakál, 1818)

Az Őrség szó jelentése: „őrökhöz tartozó terület, őrök által lakott dombvidék, őrfalvak csoportja”. (Varga, 2000, 11.old.) Az elnevezés a honfoglalás idejéből ered, mikor honfoglaló őseink itt állítottak fel őrállókat a nyugati határ védelmére, az országot védelmező gyepüvonal részeként. Nemesnépi megfogalmazásában ez így hangzik:"..Ne hogy pedig az idő alatt,...... a' Szép Pannon Földéről le hajtott gyülevész népek s szomszéd nemzetek, rablani könnyen bé üthessenek a' féltőbb Helyekre az Ország Szélein válogatott vitézeket állítottak mint Eőröket és Vigyázókat."

A szabadalmas őrállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Az ezzel kapcsolatos legrégebbi fennmaradt írásos emlék 1270-ből származik. Az adó- és tulajdonjogi kedvezményeket a helyiek egészen a XVII. végéig élvezték. (Dr.Bodor –Balázs, 1997).

Az Őrség lakosságának nagy része a honfoglalás kora óta folyamatosan ezen a vidéken él, amelynek bizonyítékául a mai családnevek királyi szabadságlevelekben való fellelhetősége szolgál. (Dr.Bodor –Balázs, 1997)

A természeti adottságok alakították a vidék településeinek szerkezetét, a kis települések többnyire egymástól távol, a domboldalakban épültek, hiszen a völgyeket átszelő patakok (Szala, Kerka és több kisebb vízfolyás) vizenyős, lápos területeket fognak közre, amelyek nem voltak alkalmasak építkezésre.

Tipikus településegységei a vidéknek az úgynevezett szerek. Ezeket a településegységeket sokszor csak pár ház és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek alkották és alkotják ma is a dombtetőkőn kialakított erdei irtásokon, és annak idején védelmi szempontból fontos szerepet töltöttek be. A Szalafő nevű település például hét kis dombon épült és mindegyik dombon egy-egy szer húzódik meg: Templom-, Pap-, Felső-, Alsó-, Pityer-, Csörgő-, és Gyöngyösszer.

A térség máig megőrizte tipikus aprófalvas jellegét. Az Őrségi Nemzeti Park (amely az Őrség mellett magába foglalja, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, az úgynevezett Belső-Őrséget és Szentgyörgyvölgy környékét) mintegy 44 település határát öleli fel és 44000 ha-on terül el. Legnagyobb települése a 2005-ös évben városi rangot kapott Őriszentpéter, amely szintén szeres szerkezetben épült. Kilenc szerből épül fel: Városszer, Baksaszer, Alszer, Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer, Égésszer, Galambszer.

A vidéken kővárak építése nem volt jellemző, szerepüket az erődszerű templomok töltötték be. Többnyire román- vagy gótikus stílusban épültek, Árpád-kori alapokra.

A területet természeti adottságai (a domborzati viszonyok és a gyenge minőségű, lápos, vizenyős talaj) kevésbé teszik alkalmassá a földművelésre. Az itt élő családok önellátásra törekedtek, a szántóföldeken rozst, kölest, hajdinát, lent, zabot és tökféléket termesztettek, a domboldalakba gyümölcsösöket ültettek, a völgyekben kaszálórétek alakultak ki, de nagyobb jelentősséggel bírt az állattenyésztés (jellemzően magyar tarka szarvasmarha tartása), és természetesen az erdőgazdálkodás. A kultúrgazdálkodás mellett hasznosították a természet vadon termő kincseit is, az erdei gyümölcsöket, gombákat, a mézet stb.-t.

A nem túl kedvező mezőgazdasági adottságok következtében a kisparaszti gazdálkodás mellett az iparosmesterségek is sok helyütt virágzásnak indultak a vidéken. Ilyen például a fafaragás, az asztalosmesterség, a kosárfonás vagy a népi fazekasmesterség, amelynek hagyományai máig élnek. Magyarszombatfán járva például számos helyen láthatjuk a jellegzetes köcsögfákat az ott tevékenykedő fazekasok portái előtt. A népi faépítészet mementói a térség szimbólumának is tekinthető úgynevezett szoknyás haranglábak, ilyet láthatunk Pankaszon, Kercaszomoron vagy Gödörházán is.

Ezen a folyók és patakok által formált erdős dombvidéken úgynevezett szubalpin klíma alakult ki, amely átmenetet képez az Alpok és a Dunántúl klímája között, de a mediterrán éghajlat is érezteti itt hatását.

A vidék növénytani értékekben igen gazdag, 11 védett növényfajt találunk errefelé. A térség a gyertyános - tölgyes és bükkös klímazónába tartozik, ennek megfelelően a természetes növénytakaró jellemzően erdő (területének mintegy 63%-a). A XIX. századig az Őrséget nagyrészt bükkerdők borították. A kizsákmányoló erdőgazdálkodás eredményeként az 1900-as évek elején azonban eltűntek a legendás öreg bükkfák, és helyüket az erdei fenyő vette át. („Az Őrséget azóta csúfolódva már Gyantásországnak is nevezik.” ( www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/orseg2.htm).

Állattani szempontból is gazdag a vidék. Találhatunk itt foltos szalamandrát, alpesi gőtét, fekete gólyát, réti sast, többféle királykát és cinegét, gyöngybaglyokat, változatos lepkefajokat, különböző hal- és békafajokat, védett hüllőket, és még folytathatnánk a felsorolást.

Mindezen értékek védelmére a terület nagy részét 1978-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, majd 2002-ben jött létre az Őrségi Nemzeti Park, amelynek célja a természeti értékek védelme mellett a táj hagyományainak, kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága az ország többi nemzeti parkjához hasonlóan Természetvédelmi Őrszolgálatot működtet, amely jelenleg 11 főből áll. Feladataik közé tartozik a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése, vadászok és horgászok ellenőrzése, természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése.

A gyönyörű táj és a gazdag népi hagyományok tehát adottak. Mindez azonban szükséges, de nem elegendő feltétele annak, hogy egy vidéki desztináció vonzó legyen a turisták szemében. Tekintsük át, Albert Humphrey SWOT analízis módszerének segítségével az Őrség, mint turisztikai desztináció helyzet

Az Őrség SWOT analízise 6

Erősségek

Az Őrség azon kevés területek közé tartozik, ahol az odalátogató még szinte teljesen érintetlen tájat talál. Egyedülálló a nagy területen megmaradt, egybefüggő erdők látványa. A táj faunája és flórája igen gazdag. A védett és ritka fajokban bővelkedő erdők, völgyek, rétek borította dombok között megbúvó és a dombtetőkön büszkélkedő falvak pedig általában gondozottak, jó közbiztonsággal rendelkeznek, és az országban sehol máshol nem megtalálható szerkezetben épültek (szerek).

Előnyt jelent a térség számára a hármashatár közelsége, valamint az is, hogy itt halad át országos kék jelzés.

A 44 hektáron elterülő Nemzeti Őrségi Park fontos szerepet tölt be az Őrség turizmusának fejlesztésében. Az általa ajánlott tanösvényeket követve a turisták bejárhatják a tájékot úgy, hogy a természeti és kulturális értékeket egyaránt érintik. Ezeket a tanösvényeket egységesített táblák jelölik és nyomtatott kiadvány formájában is tájékozódhatnak róluk az érdeklődök. Emellett a Nemzeti Park szakvezetett túrákat is ajánl, erdei iskolai programokat szervez, oktatótermeket bocsát igény szerint rendelkezésre, kerékpár-kölcsönzési lehetőséget biztosít, részt vesz a különböző rendezvényeken, és honlapján szálláshelyek összegyűjtésére is vállalkozott.

Fontosak a turizmus szempontjából az Őrségben található tavak is. A természetes tavak mellett, a vízfolyások visszaduzzasztásával több helyen is kialakítottak mesterséges tavakat, ilyen például a Vadása-tó Hegyhátszentjakab mellett, a Vadása II-tó, a Barkás-tó, a Himfai- vagy a Máriaújfalui-tó. A Vadása tó például már kiépített, kedvelt turisztikai célpont. A Vadása II. tó pedig a horgászturizmus kedvelői számára kínál kedvező lehetőségeket.

A természeti adottságok mellett az Őrség másik jelentős vonzereje, hogy aki erre jár, még megérezheti az elmúlt korok hangulatát. Ugyan az idők változásával veszély fenyegeti, de ma még megtalálhatjuk a hagyományos életmódot, háztáji gazdaságokat. Igen gazdag volt a vidék kézműves kultúrája, és a kézműves hagyományok máig élnek. Azonban napjainkban sajnálatos módon egyedül a fazekasmesterség fellendülése tapasztalható.

Mivel a kereslet növekszik, az Őrségben a szálláshely-kapacitás egyre nő. Ha a kereskedelmi szálláshelyeket tekintjük, a férőhelyek lakosokhoz viszonyított aránya duplája a megyei átlagnak, ugyanez a mutató a magánszálláshelyeket tekintve pedig háromszoros.

Ma már nem nehéz minőségi szállást találni az Őrségben anélkül, hogy nagyon mélyen a pénztárcánkba kéne nyúlni. (Az átlagárak 2500-4000 Ft/fő/éj körül vannak, ami igazán versenyképes árnak mondható.) A kapacitások pedig a keresletnek megfelelően bővülnek, és itt végezték el az elsők között a szálláshelyek minősítését. Fontos, hogy sok kereskedelmi- és magánszálláshely rendelkezik már akár saját honlappal, akár leírással és fényképekkel a különböző internetes portálokon. Enélkül ma már nem lehet versenyképes egy szállásadó.

A jelenleg üzemelő éttermek viszonylag jó színvonalúak és nem drágák (emiatt igen jól tudnak profitálni az osztrák és a szlovén határ közelségéből), de ahhoz, hogy az Őrség jól kiépített turistafogadó bázissá váljon, szükség lenne még további vendéglátóipari egységek (éttermek, büfék) létesítésére.

Előnynek számít a térség esetében viszonylagos ismertsége, különösen az országszerte ismert rendezvényei, amelyek komoly turisztikai vonzerőt jelentenek.

* Minden évben Pünkösdkor rendezik meg a Virágzás napjai nevet viselő, többnapos összművészeti fesztivált, amely kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel és színházi programokkal várja az érdeklődőket. „A térség számára megnyilvánuló gazdasági hasznosságán túl: a Virágzás Napjai vállalt küldetése, hogy a kultúra minden értékteremtő ágát eljuttassa ebbe a hátrányos helyzetű térségbe.” ( www.orsegnet.hu)

* A már a nagyvásárok között számontartott Őrségi Vásárt június végén rendezi meg Őriszentpéter Város Önkormányzata. A rendezvény szervezésébe igyekeznek minél több helyszínt bevonni, ahová kulturális és színházi előadásokat, koncerteket, képzőművészeti kiállításokat és különböző sportrendezvényeket is szerveznek. Ezekben a napokban nem csak a helyi, hanem az ország és Erdély különböző területeiről érkező nép- és képzőművészek árulják portékáikat. Idegenforgalmi szempontból kiugró jelentőséggel bír a rendezvény, hiszen a szervezők számításai szerint ilyenkor több 10.000 ember keresi fel és ismeri meg az Őrséget.

* A magyarszombatfai búcsú régi fényének visszanyerése érdekében teremtették meg a Nemzetközi Fazekas Napok hagyományát (1998 óta kerül megrendezésre), amelyre a hazaiak mellett szlovéniai, vajdasági, burgenlandi, romániai résztvevők is érkeznek. A vásár és kiállítás mellett korongozó-bemutatóval és sokszínű programokkal várják az érdeklődőket.

* 2007-ben már hetedik alkalommal rendezték meg a nagyrákosi Völgyhíd lábánál hagyományos népművészeti és kézművesvásárt, amelynek többek között célja a célja az egykor a településről elszármazottak hazahívása. Előremutató, hogy ez a kezdeményezés „kevés pénzből és nagy összefogással valósul meg, ami talán a leglényegesebb vonása”. ( www.orsegnet.hu)

* Az Őrség legnagyobb szabású rendezvénye a Hétrétország –
Szerek és porták fesztiválja. Augusztus második felében, 10 napon keresztül egy képzeletbeli országot alkotnak a résztvevő falvak, porták és szerek, akik tárt kapukkal várják az érdeklődőket. „ Régi falusi porták fogadják a "vizit órákban" a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők - akik nem csak a látni- vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is. A fesztivál egy-egy esemény erejéig átlépi az országhatárokat is Szlovénia, illetve Ausztria felé.” ( www.orsegnet.hu)

* 6 éves múltra tekint vissza az Őrségi Vadpörköltfőző Verseny, amely kiváló alkalmat biztosít az Őrség gasztronómiájának, hagyományos étkeinek és az itt termelt bio-ételek bemutatkozásának.

* Korábban az Őrségi Natúrpark Kht., most már az Őri Alapítvány a szervezője a 2001 óta minden ősszel megrendezett "Természetesen, Őrség!" bio hétvégének, amely a lehető legszéleskörűbb képet kíván adni az Őrség hagyományairól és a különböző termékújításokról.

* Az Őrségi Tökfesztivál októberben várja az odalátogatókat a tök kultusza köré szerveződő színes kulturális, gasztronómiai és játékos programokkal.

A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az ezredforduló óta segíti és koordinálja a körmendi, a szentgotthárdi és az őriszentpéteri kistérség összehangolt fejlődését. Nevéhez számos projekt és sikeres pályázat fűződik, stratégiai tervének prioritásai között szerepel a turizmusfejlesztés, így a jövőben is kiemelt szerepe lesz majd az e területen megvalósuló fejlesztésekben, illetve a turisztikai marketingben.

Szintén a Kht. indította útjára az ŐrségNET programot, amelynek eredményeképpen a www.orsegnet.hu oldalon a térség adatbázis portálja elérhetővé vált.

2001 májusában indult meg a nemzetközi forgalom a Magyarországot Szlovéniával összekötő vasútvonalon, amely fontos faktor volt a kistérség megközelíthetőségének javításában.

Az Őrség igazi kincse sokak szerint maga az „őrségi ember”. S valóban, a természeti és épített értékek mellett talán még feledhetetlenebb élményt jelent, ha szóba elegyedünk az odavalósiakkal, olyan emberekkel, akik magukban hordozzák mindazt, ami miatt a városi ember oly szívesen látogat az Őrségbe. Itt szeretném megemlíteni a Szentgyörgyvölgyben (amely ugyan a mai Őrség területén éppen kívül esik) élő és tevékenykedő Csótár Rezső fazekasmestert, aki igazi vendégszerető, a környezetével és a világgal harmóniában élő őrségi ember. Fél óra együtt töltött idő a kedélyes gerencsérrel elegendő ahhoz, hogy aznap este lefekvéskor kicsit más szemmel tekintsünk a világra, s hogy az Őrségben tett utazás valóban igazi élménnyé váljon.

Gyengeségek

Az Őrség infrastruktúrája, a folyamatos fejlesztések ellenére is még elmaradottnak mondható. Ennek oka, hogy a rendszerváltás előtt politikai megfontolásokból (a nyugati határ közelsége miatt) egyáltalán nem fejlesztették a térséget. E hiány felszámolása folyik napjainkban is. Számos tennivaló marad még a szennyvízkezelés, az energiaellátás és az úthálózat javítása területén. A gyenge minőségű közúthálózat mellett probléma a turizmus szempontjából, hogy autó nélkül nagyon nehézkes a közlekedés, az autóbuszok ritkán járnak és a csatlakozásokra sokat kell várni. Hiányoznak a turisták kényelmét szolgáló kiszolgáló létesítmények (büfék, látogatóközpontok, stb.), de sokszor még az alapszolgáltatások sem megfelelőek (alapvető élelmiszerek, szaküzletek.) Az infrastruktúrához kapcsolódóan meg kell említeni, hogy bár folyamatosan javul, a kistérség szélessávú Internet csatlakozással való ellátottsága még nem teljes körű.

Problémát jelent az idegenforgalom területén dolgozók számára, hogy a térség turizmusa egyelőre igen szezonális. A nyári főszezont tavasszal és ősszel az iskolai kirándulások, illetve ősszel a vadászturizmus nyújtják meg 1-2 hónappal, de az év többi részében a kapacitások kihasználatlanok. Hozzájárul ehhez az is, hogy rossz idő esetén (a fedett termálstrandokat, műemlékeket, múzeumokat és éttermeket leszámítva - a szerk. megjegyzése) nem állnak megfelelő programok a turisták rendelkezésre, pedig ezzel számolni kéne egész év folyamán, hiszen ezen a területen legkisebb az országban a napsütéses órák száma.

Az Őrség korstruktúrája igen kedvezőtlen képet mutat, nagyon magas a 60 éven felüliek aránya. A kedvezőtlen halálozási statisztikák és az elvándorlások az országos átlagnál magasabb népességcsökkenést eredményeznek. Ez pedig a turizmus szempontjából azt jelenti, hogy kevés az aktív korú munkaerő.

A térség nem vonzó a tőkebefektetések számára, mivel az infrastruktúra nem megfelelő, és a terület nemzeti park státusza miatt igen szigorú környezetvédelmi előírásoknak kellene a vállalkozóknak eleget tenniük.

Hiába javítják a térségben a hulladékkezelést, mégis továbbra is léteznek illegális szemétlerakók, amelyek a turizmus és a helyiek életminősége szempontjából is igen kedvezőtlen hatással bírnak.

Az Őrség turisztikai marketingje nem elégséges. Ugyan léteznek kiadványok a különböző civil szervezetek gondozásában, amelyekben szálláshely kigyűjtéseket találunk, vagy amelyek összefoglalót adnak a térség rendezvényeiről, de ez nem elégséges. Hiányzik a térség egységes arculata, és ennek megjelentetése országos szinten.

Lehetőségek

Az Őriszentpéteri Kistérségi Társulás 2002-es Stratégiai Programjának jövőképében az Őrséget, mint „a régió intelligens zöld szívét” jellemezi. Ez egyfelől jelenti a térség vonzó zöldturisztikai célterületté alakítását, másfelől itt tervezik kialakítani a régió ökogazdálkodási központját.

Az Őrség fent jellemzett adottságai kiválóak a zöldturizmus, szelíd turizmus szempontjából. „A szelíd turizmus olyan vendégforgalmat jelent, amely a helyi lakosság és a vendégek közötti kölcsönös megértést segíti elő, nem veszélyezteti a meglátogatott területek kulturális sajátosságait, és lehetővé teszi a táj kímélését is. (Tasnádi 1998)” A turizmus e vállfajai mind az Őrség adottságainak, mind igényeinek, érdekeinek megfelelnek. Mivel pedig a 2. fejezetben láthattuk, a trendek is azt mutatják, hogy a XXI. század felgyorsult világának emberei mind inkább vágynak el a városból, és alternatívát keresnek a standard nyaralóprogramok jelentette tömegturizmushoz képest, az Őrség megfelelő menedzselés mellett feltehetően a jövőben kiválóan kamatoztathatja majd adottságait.

A kistérség felzárkóztatásához a zöldturizmus fejlesztése mellett szükség van (hiszen a turizmus nem jelenthet mindenki számára megélhetést) a jellegzetesen őrségi termékek fejlesztésére és azok piacra-segítésére, a hagyományos kézműves mesterségek támogatására. Az őrségi tájtermékek mellett a másik prioritás a helyi gazdálkodáshoz igazodó mezőgazdálkodás és tájfenntartás. Az Őrség adottságai ideális feltételeket jelentenek az ökogazdálkodók számára. „Az ökotermékek piaca egyelőre és várhatóan még hosszú ideig nem telített, Európában és Magyarországon egyre növekvő piac. A megyében és a régióban elsősorban a turisztikai centrumok részéről igény lenne megfelelő mennyiségben előállított ökotermékekre. Az Őrség sugározza magából annak az egészséges és tiszta környezetnek a lehetőségét, ahol hitelesen lehet előállítani az ökotermékeket.” (Natúrpark Térségfejlesztési Kht. b, 2002, 18.old.) Kis méretekben már megjelent a biogazdálkodás egyes termelőknél, sőt Ispánkon egy bioplazma üzem is megépítésre került, de a biotermelésre való átálláshoz képzésre és támogatásra van szüksége a gazdálkodóknak.

A „zöld termelés” koncepcióhoz hozzájárulhat az is, hogy a terület erdőben igen gazdag, ami alternatív energiaforrást jelent. Azonban ennek hasznosítása természetesen csak ésszerű és fenntartható erdőgazdálkodás mellett képzelhető el.

Az őrségi jellegzetességek hangsúlyozásának és a térség „mintaterületté” válásának fontos szerepe van mind az imázsalakításban, mind pedig a helyiek identitástudatának növelésében. Ez segíthet a népesség elvándorlásának csökkentésében is. A magas munkanélküliség okozta szabad munkaerő-kapacitás akár lehetőségként is értékelhető e területek számára, azonban ehhez támogatásra és koordinációra van szükség. Ennek a stratégiának a Natúrpark Térségfejlesztési Kht. lehet az egyik kulcs menedzsmentszervezete.

Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni a Natúrpark védjegy kialakításának koncepcióját, amely szintén imázsalakító hatású lenne. A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. rendelkezik olyan védjeggyel, amely alkalmas lehet a tájtermékek megjelölésére és garantálhatja a minőséget. Azonban egyes területeken az odaítélés kritériumrendszere még kidolgozás előtt áll. Fontos, hogy a különböző térségi termékek egységes arculattal jelenjenek meg, és hogy a vállalkozások támogatását is többek között ehhez a feltételhez kössék.

Ahogyan azt már korábban megállapítottam, a turisták ma már másra vágynak, mint csupán feküdni a tengerparton, az Őrségben pedig számtalan lehetőségük nyílik a szabadidő aktív eltöltésére. Ez egyfelől jelenti az olyan különböző sportokat, mint a vadászat, horgászás, túrázás, kerékpározás, lovaglás, amelynek feltételei adottak, de folyamatos odafigyelésre és fejlesztésre szorulnak. Értem ezalatt többek között a kerékpár kölcsönzési kapacitások bővítését, a kerékpárutak karbantartását és újak építését, a túraútvonalak megfelelő felfestését, mentükön pihenőhelyek kialakítását, szemetesek elhelyezését. A terület vadakban igen gazdag, ami a vadászturizmusnak kedvez. Másfelől az aktív időtöltés jelentheti a helyiek életének tapasztalati úton való megismerését, például a kézműves mesterségek kipróbálását, ehhez azonban a lakosok együttműködésére van szükség.

Az imázsépítés szempontjából nem elhanyagolható a Nemzeti Park imázsnövelő ereje, amely a természetvédelem és környezettudatosság, természeti értékekben való gazdagságát képét erősíti.

Szintén fontos elem az Őrség imázsában a meglévő, immáron hagyománnyá vált rendezvények fenntartása, illetve ezek megfelelő, a korábbinál hatékonyabb marketingje. Az újabb rendezvények pedig az aktív szezon meghosszabbításának eszközei lehetnek. Ilyenek lehetnek például az egyes népszokások köré szerveződő események, farsang, tavaszköszöntés vagy éppen disznóvágás. Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja című dokumentumban a szerzők rámutatnak, hogy a szezon megnyújtására azért is van szükség, mert a főszezonban jelentősen több turista érkezése már a fenntarthatóságot veszélyeztetné, a szezonalitás enyhítésével azonban lehetővé válna az egész évben meglévő kapacitások kihasználása télen is, és így az év során kiegyenlített bevételt jelentene az itt élőknek. A szezon megnyújtásának módszere lehet még erdei iskola programok szervezése a tanév ideje alatt, erre találunk már előremutató kezdeményezéseket (Őrségi Nemzeti Park, GÓ-NA Szabadidő Központ).

A területfejlesztési koncepciók kialakításakor minden esetben szükséges figyelembe venni az adott térség tágabb és szűkebb környezetét, és úgy alakítani elképzeléseinket, hogy azok könnyen integrálhatóak legyenek a magasabb szintű stratégiákba. Az Őrségnek például érdemes jobban kihasználni a szomszédos és sok rokon vonást mutató Vendvidék adottságait, ugyanúgy, ahogy Trilaterális Natúrpark (Őrség-Raab-Goricko), adta lehetőségeket, és akár a különböző rendezvények, akár közös marketingtevékenység kapcsán együttműködni az osztrák és szlovén partnerekkel. A határokon átívelő kapcsolatok fejlesztésére az EU-hoz való csatlakozás óta és a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni.

A trilaterális együttműködés előnyt jelenthet a különbözős európai uniós fejlesztési pénzekre való pályázatoknál, illetve tovább ösztönözheti a térségben egyébként is növekvő számú külföldi látogatót, ami a bevételek és Magyarország ismertsége, imázsa szempontjából fontos előrelépés lehet.

A turisták szemében fontos vonzerőt jelent, ha egy térségben minél több helyen fogadnak el Üdülési Csekket, hiszen a 2007-es év főszezonának tapasztalatai azt mutatják, hogy a belföldi forgalom nagy része az ÜCS segítségével bonyolódott, így a szolgáltatóknak érdemes megfontolniuk a versenyképesség érdekében az ÜCS beváltási hellyé válást.

Egyelőre még kiaknázatlan turisztikai szempontból az Őrség termálvízkészlete. A készülő tervek szerint Szentgyörgyvölgyön a közeljövőben hasznosítják a mélyfúrások által már feltárt termálvizet. A hőforrásokra épülő komplexumok fontos vonzerőként szolgálhatnának a jövőben a desztináció kínálatában, illetve részben megoldást jelenthetnének a szezon széthúzására, és rossz idő esetén is alternatív programot kínálhatnának. A fürdő és a hozzá tartozó létesítmények kialakításakor és majdani üzemeltetésük során azonban szem előtt kell tartani a fenntartható és szelíd turizmus elveit, azoknak harmonikusan kell illeszkedniük a tájba és a térség életébe.

Veszélyek

Ha a megfelelő munkalehetőségek hiányában a fiatalok elvándorolnak a térségből, a korstruktúra ismeretében kijelenthetjük, hogy fennáll a falvak elnéptelenedésének veszélye, ezt munkahelyteremtő programokkal kell megelőzni.

A már jelenleg is ritka autóbuszjáratokat a kis utasforgalom miatt további járatritkítások, megszüntetések fenyegetik. Szintén kérdéses a vasútvonal sorsa, a MÁV sorozatos vonalmegszűntetései keretében az őrségi vonalak is veszélybe kerültek.

Megfelelő tőke nélkül a fent említett stratégiák csupán szép elképzelések maradnak. A szigorú természetvédelmi előírások, az információhiány és nem kielégítő infrastrukturális feltételek miatt félő, hogy a befektetők továbbra is elkerülik a térséget.

Ha a magas munkanélküliségre nem születik megoldás, csökken a helyiek életszínvonala, az utcák és italozók környékei esetlegesen megtelnek kilátástalan helyzetben lévő, céltalan, rosszkedvű emberekkel, ez pedig a turisták számára semmi esetre sem vonzó faluképeket eredményezhet, sőt, a közbiztonság jelenleg jó színvonalának romlásával járhat együtt.

A XXI. század az Őrségben sem köszöntött be nyomtalanul, és félő, hogy az életmód és ezáltal a hagyományos tájkép megváltozásával éppen a fő vonzerejét veszítheti el a térség. A lakosság öregedésével az őstermelők köre is egyre szűkül.

A külföldiek számára alacsony ingatlanáraknak köszönhetően „külföldi ingatlanok szinte valamennyi őrségi településen találhatók, részarányuk a teljes ingatlanállományon belül 5% körüli. Többnyire osztrák, német és svájci állampolgárok tulajdonában vannak és főként hétvégi házként használják őket.” (Natúrpark Térségfejlesztési Kht. b. (2002), 43.old.) Ennek az aránynak a nagyarányú növekedése nem kívánatos, hiszen ezzel a honfoglalás óta itt élő magyarok érdekei sérülhetnek.

Veszélyként értékelhető az Őrség számára a tömegturizmus. A turisták tömeges, időben koncentráltan való megjelenése a térségben, nem megfelelő magatartásukkal a környezetre gyakorolt káros hatásuk, a helyiek életvitelének megzavarása, esetlegesen a globalizáció támasztotta igényeik kiszolgálása a verseny támasztotta kényszer miatt, mind ellentétes hatást váltana ki, mint ami az „Őrség, a régió intelligens zöld szíve” koncepcióban megfogalmazódott.

Összefogás a térségben

Kérdéses, hogy a SWOT tábla melyik rublikájába helyezzem a falusi turisztikai szolgáltatókat összefogó különböző szervezeteket. Mikor kutatómunkámat megkezdtem, számtalan szépen szerkesztett, gyönyörű képekkel illusztrált, megnyerő szövegezésű honlapra találtam, amelyeken civil szervezetek, egyesületek mutatják be tevékenységüket, foglalnak össze különböző őrségi ajánlatokat. (Tourinform Iroda Őriszentpéter, Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség, Őrségi Teleház, Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesület, stb.) Egész rózsásnak tűnt a helyzet, önszerveződés, összefogás, közös gondolkodás, látszólag ezek itt már mind megvalósultak. Más képet kaptam azonban, mikor személyes interjúk és elektronikus úton továbbított kérdőívek segítségével magukkal a turisztikai szolgáltatókkal is kapcsolatba léptem.

A megkérdezettek nem tudtak túl pozitívan nyilatkozni az őket segíteni hivatott szervezetekről, amelyek állításuk szerint igen parciálisan vannak csupán jelen a térség életében, nem fogják át a teljes kínálatot, és mindig saját rokonságuk, ismerőseik felé húznak. „Összefogásra buzdítani könnyű - ez sokféle fórumon, nap-mint-nap, szinte szlogenként elhangzik - a gyakorlatban azonban kevés jó példát tudnék sorolni” - mondta el az Őriszentpéteren élő Sülyi Péter, aki a fent említett őrségi rendezvények lelkes szervezője és a térség jó ismerője.

Egyedül az Őrségi Teleházat említették többen pozitív szövegkörnyezetben, akik „kitűnő kulturális programokat szerveznek, például a „Nyitott porták” fesztiválja sikeres együttműködéssel valósul meg” – mondta egy veleméri szállásadó. Azonban hozzátette, hogy a lehetőségeik nekik is korlátozottak. Egy másik válaszadó úgy gondolja, hogy „az összefogásra is egyre több próbálkozás van, de még úgy érzem, nagyon gyerek cipőben jár ez Magyarországon.”

Érdekesnek találom, hogy véleménykülönbség van az egyes szállásadók között abban, hogy szükség van-e egyáltalán bármilyen szervezetre, illetve arra, hogy a turisták elé kész programokat tegyenek-e le. „Valószínűleg nagyon régimódian gondolkodom, de szeretnék hinni abban, hogy ha az ember igyekszik jól végezni a dolgát, akkor meg is fog tudni élni belőle, vagy ha nem, akkor fogjon másba. Én így élek. Ehhez nincs szükség szervezetek tömegére, sőt ... Abban is szeretnék hinni, hogy a vendégnek nincs szüksége az orra elé helyezett kész programokra és látnivalókra, még ha a statisztika az ellenkezőjét mutatja is. Mert csak az válik élménnyé, aminél megvan az az érzésem, hogy én találtam rá, és megdolgoztam érte. Én ehhez a szemlélethez igyekszem egy otthonos szállást biztosítani és természetesen információval is szívesen szolgálok mindannak, aki kérdez.” Másfelől pedig ilyen véleménnyel is találkoztam: „A vendégek egy része nem találja meg a fontos turisztikai látnivalókat, mert azokról nincs honlap, nem ajánlják őket készen kapható programok. (…) Nincsenek kidolgozva hetes programok, amelyek irányítanák a vendégeket.”

Az önkormányzatoktól érdemleges segítséget nem kapnak a szolgáltatók, nincs mindenki tisztában vele, hogy az általa befizetett idegenforgalmi adó milyen módon kerül felhasználásra. A pályázatokról pedig úgy gondolják, hogy „úgy vannak megalkotva, hogy az áfás, munka és alapanyag költségeket számolva már nem igazán érik meg” és „félő, hogy előre le vannak mutyizva”.

Szintén lesújtó véleményekkel találkoztam az emberek egymás közti segítőkészségéről, az összefogás megvalósult szintjéről. „Tudja a szomszéd, hogy nálam még van szabad szoba, de inkább elküldi a vendéget.” „A szomszéd fűje mindig zöldebb, és ez fáj az embereknek.” „A mentalitással van a legnagyobb baj.”

Véleményem szerint, ahhoz, hogy a térség versenyképes lehessen, igenis szükség van olyan szervezetekre, akik összefogják a kínálatot, segítik a szolgáltatók munkáját információnyújtással, összehangolt marketingtevékenységet folytatnak és közös erővel vesznek részt pályázatokon. Ebben, ahogyan az előző fejezetben kifejtettem, nagy szerepe lehet a jövőben felállítandó helyi és regionális desztinációmendezsment szervezeteknek. Ezek létrehozásakor azonban kiemelt figyelmet kell annak szentelni, hogy ezeket az adott térségben élők valóban a magukénak érezzék, ne csak egy olyan szervezetnek, akinek „befizetem a tagdíjat, évente egyszer eljönnek statisztikákat mutogatni, de valós tevékenység nem áll mögöttük”. Ehhez pedig az szükséges, hogy az új desztinációmenedzsment rendszer valóban alulról épüljön fel, tagjai között valósan a helyszínen tevékenykedő és elkötelezett embereket találjunk, akik képesek megértetni a szolgáltatókkal, hogy csakis közösen, összehangolt munkával lehet a térség hosszú távú fejlődését elérni.

Az Őrség imázsa

A bevezetőben említett kérdőíves felmérés során arra is választ vártam, hogy mi jut eszébe az embereknek az Őrség hallatán. A válaszok alapján megállapítható, hogy az Őrség vonzereje elsősorban gyönyörű természeti adottságaiban, a kirándulás és az itt lelhető nyugodt pihenés lehetőségében rejlik, emellett fontos tényező a turisták számára a hagyományőrzés és az autentikus környezet. Az Őrségi Nemzeti Park imázsformáló ereje is igen jelentős, hiszen az összes válaszadó 35%-a említette. Érdekességképpen kiemelném, hogy a „barátok”-at a válaszadók mindkét csoportjában említették. Érdekes megfigyelni azt is, hogy negatívumokat azok említettek, akik még nem jártak ott (szegénység, elnéptelenedő falvak, hideg).

Az igen pozitívnak nevezhető imázs mellett ugyanakkor megfigyelhető, hogy a válaszadók túlnyomó részében az Őrség, mint elzárt, távoli, határmenti vidék él. Az imázsépítés során ennek a pozitív oldalait (háborítatlan környezet, „mintha egy más világba érkeznénk”) kell hangsúlyozni, és igyekezni kell fejlesztésekkel mielőbb pótolni a hiányosságokat (megközelíthetőség javítása, munkahelyteremtés, stb.).

Ahogy már korábban említettem, az Őrség mellett Magyarország számtalan természeti és néprajzi kincsekben gazdag területtel rendelkezik. Ha ezekben a térségekben mind számbavennék erősségeiket, lehetőségeiket, ezeket kiaknázó fejlesztéseket valósítanának meg, kialakítanák arculatukat, akkor ezek közösen egy üde színfoltot képezhetnének hazánk turisztikai imázsában.

Gulyás Gyöngyvér


látogatók(27460, 0)	linkajánló	lapszerkesztés	kapcsolat	lapfórum	lapok ábécében	régiók	bejelentkezés			lapstílus
apróhirdetés	autó	állat	család	egészség	étkezés	film	fórum	gazdaság	hírek	humor
időjárás	ingatlan	informatika	internet	könyv	közélet	kultúra	menetrend	munka	műsor	oktatás
pénzügyek	szabadidő	szállás	szolgáltatás	szótár	társkereső	térkép	tudomány	utazás	vásárlás	zene

ajándék szállás	bibliográfia	esküvő	ételek	éttermek	évszakok
fórum	gyógyítás	hírek az Őrségből	horgászhelyek	ingatlan	intézmények
jelkincs	képek	közlekedés (Őrség)	látnivaló településenként	látnivaló témánként	Leader Közösség
leírás	lovaglás	média	múzeumok	műemlékek az Őrségben	őrségek
őrségi szavak	rádiók	rendezvények	strandok	szálláshelyek (Őrség)	személyiségek
szomszédos területek	tavak	települések	templomok	természeti érték	térkép
történelem	túrák	vadászat	vállalkozók	rokon lapok	konkurrens lapok