látogatók(22218, 0)linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Őrség.linksite.hu
a fazekasok ajándék szállás bibliográfia Csinyálóház őrségleírás évszakok gyógyítás
hírek az Őrségből ingatlan intézmények közlekedés (Őrség) látnivaló településenként látnivaló témánként
Leader Közösség leírás lovaglás média múzeumok műemlékek az Őrségben
népművészet Őrség a fészbukon őrségek őrségi esküvő őrségi ételek őrségi étlap
őrségi éttermek őrségi fórum őrségi horgászhelyek őrségi jelkincs őrségi kastélyok őrségi képek
őrségi lakosztály őrségi rendezvény őrségi szavak őrségi szálláshely rádiók rendezvények
strandok személyiségek szilveszter szomszédos területek tavak települések
templomok termálstrandok természeti érték térkép történelem túrák
vadászat vállalkozók     rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

9. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

11. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

13. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

15. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

17. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

19. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

21. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

23. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

25. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

27. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

29. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

31. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

33. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

35. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

10. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

14. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

16. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

18. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

20. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

22. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

24. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

26. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

28. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

30. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

32. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

34. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

36. számú hely
a fazekasok
Albert Attila (Magyarszombatfa, Őrség) /csinyálóház.hu/
az őrségi fazekasok (bevezető áttekintés)
Cseke János (Magyarszombatfa, Őrség) /csinyálóház.hu/
Csótár Rezső (Szentgyörgyvölgy, Őrség) /csinyálóház.hu/
Czibor Imre (alsópáhoki kiállító az őrségi Fazekasnapokon) /csinyálóház.hu/
Czugh Zsuzsa (Magyarszombatfa, Őrség) /csinyálóház.hu/
Dávid Éva (Velemér, Őrség) /csinyálóház.hu/
Farkas Gábor (békéscsabai kiállító az őrségi Fazekasnapokon) /csinyálóház.hu/
Farsang Adrienn (Nagyrákos, Őrség) /csinyálóház.hu/
Kovács Veronika (Felsőjánosfa, Őrség) /csinyálóház.hu/
Papp Vilmos (Magyarszombatfa, Őrség) /csinyálóház.hu/
Róka Lajosné (Őriszentpéter, Őrség) /csinyálóház.hu/
Vörös Ferenc (Gödörháza, Örség) /csinyálóház.hu/
 
ajándék szállás
Őrségi hírlevél ajándék szállással
 
bibliográfia
Velemér, Szentháromság templom /bdmk.hu/
 
Csinyálóház őrségleírás
Ajánlott őrségi szállás /cserepmadar.hu/ (Velemér)
Ajánlott őrségi szállás /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Az Őrség története /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi éttermek /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi fazekasok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi jelkincs /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi kastélyok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi látnivalók /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi múzeumok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi népművészet /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi rendezvények /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi szállások /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi személyiségek /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi tanösvények /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi tavak /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi települések /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi termálstrandok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi túrák /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
évszakok
Az Őrségben a tél is szebb
 
gyógyítás
Őrségi szanatórium (Bajánsenye) /malom panzió.hu/
 
hírek az Őrségből
Az Őrség egyike Európa tíz leggyorsabban fejlődő turistacélpontjának
Az Őrség lett Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja
Betlehemi jászol Őriszentpéteren
Bontják az utolsó veleméri malom épületét
Eladták a csodaszép veleméri tinót
Érezhető a klímaváltozás
Érik a berkenye
Herczeg Kálmán helyreállítja nagyszülei házát Őriszentpéteren
Nyílik a sípolóvirág
Őrségi hírlevél ajándék szállással
Szlovén-magyar közös kormányülés Szentgotthárdon
 
ingatlan
Őrségi ingatlan /őrseg.com/
Őrségi ingatlan /őrseg ingatlan.hu/
Őrségi ingatlan /wurukh.com/
 
intézmények
Őriszentpéteri teleház
Őrségi múzeumok és kiállítások
Őrségi Nemzeti Park /nemzetipark.gov.hu/
 
közlekedés (Őrség)
MÁV menetrend /elvira.hu/
Vasi Volán /vasi volán.hu/
Zalavolán /zalavolán.hu/
 
látnivaló településenként
Apátistvánfalvi barokk templom
Az Őrség látnivalói településenként
Csákánydoroszlói Batthyány kastély
Farkasfai Fekete-tó (tőzegláp)
Gödörházi harangláb /extra.hu/
Gödörházi kecskefarm /extra.hu/
Ivánci Sigray kastély
Ivánci szecessziós templom
Kapornaki tájház
Kercaszomori harangláb
Kercaszomori pusztatemető és református templomrom
Körmend
Magyarszombatfai Fazekasház
Magyarszombatfai Fazekasház
Magyarszombatfai Vadászati Kiállítás
Mártonhelyi képek
Nagyrákosi műemléktemplom
Nagytótlaki körtemplom (Selo) /extra.hu/
Nádasdi körtemplom
Nemesnépi harangláb /extra.hu/
Őriszentpéteri Árpád-kori templom
Őriszentpéteri Helytörténeti Múzeum
Őriszentpéteri középkori téglaégető
Őrségi látnivalók településenként
Pankaszi harangláb
Pankaszi Helytörténeti Gyűjtemény
Pankaszi Helytörténeti Múzeum
Pankaszi kovácsműhely
Szalafő, Pityerszeri múzeumfalu /tar.hu/
Szentgotthárdi barokk katolikus templom
Szentgyörgyvölgyi festett mennyezetkazettás református templom
Szombathely
Szőcei román stílusú templom
Veleméri Árpád-kori templom
Veleméri habán kerámia /haban.hu/
Veleméri Sindümúzeum
Zalalövői képek
 
 
látnivaló témánként
Az Őrség látnivalói témánként
Belső őrségi fazekasok
Bevezető áttekintés /csinyálóhaz.hu/
Éttermek
Éttermek az Őrségben /csinyálóhaz.hu/
Haranglábak
Kastélyok, múzeumok
Műemlékek
Népművészetek
Őrségi látnivalók témánként
Őrségi múzeumok és kiállítások
Parasztporták
Tavak
Templomok
Templomok
Termálstrandok
Vakolatdíszek
Vas megye múzeumai
Leader Közösség
Javaslat az őrségi leader közösség vidékfejlesztési tervéhez
Nagy lenyúlások a kistérségeknél (Blikk)
leírás
A gerencsér etimológiája
Az Őrség (története, települései, látnivalói, stb.)
Az Őrségi Nemzeti Park leírása /édenkert.hu/
Őrség (videó és térkép)
Őrség /wikipedia/
Sztancsik György: Az Őrség rövid leírása
Varga Géza: Az Őrség jelképe
Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér (barangolás az Őrségben)
lovaglás
Abbázia Country Club (Nemesnép)
Betyár-tanya, lovasudvar (Magyarszombatfa)
média
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor bemutatása az őriszentpéteri Triangulum rádióban
Muravidéki Magyar Rádió (Alsólendva) /rtvslo.si/
Triangulum Rádió (Őriszentpéter) /triangulum.hu/
 
múzeumok
Bevezető áttekintés /csinyálóház.hu/ (őrségi szállás)
Magyarszombatfai Fazekasház /artportal.hu/
Őrségi múzeumok és kiállítások
Pankaszi helytörténeti Múzeum
Sindümúzeum /linksite.hu/
 
műemlékek az Őrségben
Magyarszombatfai Fazekasház
Nagytótlaki körtemplom
Nádasdi körtemplom
Őriszentpéteri Szent Péter-templom
Szalafő Pityerszer, Múzeumfalu
Szentgyörgyvölgyi református templom
Veleméri Szentháromság templom
 
 
népművészet
Őrségi népművészet /csinyálóház.hu/ (őrségi szállás)
 
Őrség a fészbukon
Cserépmadár szállás (Velemér)
 
őrségek
Belső Őrség (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa)
Egyéb őrvidéki települések (Szentgyörgyvölgy, Nemesnép)
Felső Őrség /Wikipédia, német/ (Felsőőr/Oberwart)
Szalaőrök vidéke (Őriszentpéter és környéke)
őrségi esküvő
Őrségi esküvő és nászút /linksite.hu/
Őrségi nászút /csinyálóház.hu/
őrségi ételek
Őrségi ételek
 
őrségi étlap
Őrségi étlap (Bajánsenye, határ csárda) /csinyálóház.hu/
 
őrségi éttermek
Alsószeri Csárda (Nagyrákos) /csinyálóház.hu/
Bognár Étterem (Őriszentpéter) /csinyálóház.hu/
Cipó Művek (Velemér)
Cupi csárda (Zalabaksa) /csinyálóház.hu/
Don Quijote étterem (Lenti) /csinyálóház.hu/
Ginti Étterem (Magyarszombatfa) /csinyálóház.hu/
Határ csárda (Bajánsenye) /csinyálóház.hu/
Határ Csárda (Bajánsenye) /határcsárda.uw.hu/
Őrségi éttermek /csinyálóház.hu/
Vadkörte étterem (Kondorfa) /travelport.hu/
 
 
őrségi fórum
A Belső Őrség képei
 
őrségi horgászhelyek
Bajánsenyei víztároló
Belsősárdi horgásztó
Hársas-tó /extra.hu/
Hársas-tó /Haldorádó horgászportál/ (Máriaújfalu)
Őrségi tavak
Robinson-tó (Bajánsenye)
Sárberki horgásztó (Lenti) /sárberki tó.hu/
Vadása-tó /haldorádó/
Vadása-tó
őrségi jelkincs
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei
A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei
Az Őrség jelképe
Az újjáépített Sindümúzeum
Bevezető ismertetés /csinyálóház.hu/
Magyarszombatfai tányér kőkori istennévvel
Mártonhelyi freskó jó szójele
Őrségi szárnyas napkorong
Sindümúzeum, Velemér
Veleméri képírás
Veleméri világmodell nepáli párhuzama
 
őrségi kastélyok
Őrségközeli várak és kastélyok /csinyálóház.hu/ (őrségi szállás)
 
őrségi képek
Bajánsenyei képek
Csesztregi képek
Gödörházi képek
Hegyhátszentjakabi képek
Kercaszomori képek
Kerkáskápolnai képek
Kétvölgyi képek
Kisrákosi képek
Klein Arnold őrségi fotói
Körmendi képek
Kulturális tábor 2000
Magyarföldi harangláb-avatás
Magyarszombatfai képek
Mártonhelyi képek
Nagyrákosi képek /extra.hu/
Nagyrákosi képek
Pankaszi képek /extra.hu/
Pankaszi képek
Reszneki képek
Szaknyéri képek
Szalafői képek
Szattai képek
Szentgyörgyvölgyi képek
Szombathelyi képek
Szőcei képek
Veleméri képek
 
őrségi lakosztály
Őrségi apartman az ezerszállás.hu szálláskatalógusban
Őrségi lakosztályok a szálláskereső.hu portálon
Őrségi szállás a hazaiuticél.hu portálon
Őrségi szálláskatalógus a szálláskatalógus.net szállásközvetítő honlapon
Őrségi szállások a szálláshirdetés.hu szálláshirdető portálon
Őrségi vendégházak a szállásgyüjtő.hu szállásközvetítő portálon
őrségi rendezvény
Aktuális őrségi rendezvények
Hétrétország (nyitott porták fesztiválja)
Májusfa állítás
Őrségi Fazekasnapok (Magyarszombatfa)
Őrségi Nemzeti Park rendezvényei
Őrségi parasztlakodalom (Bajánsenye)
Őrségi rendezvények
Őrségi Vásár (Őriszentpéter)
Sindümúzeum (tárlatvezetés őrségi hieroglifák között)
Szilveszteri mulatozás
Tökfesztivál
Vadpörkölt-főző verseny (Őriszentpéter)
Virágzás napjai
Völgyhídi Vásár (Nagyrákos)
őrségi szavak
A gerencsér etimológiája
Velemér neve
őrségi szálláshely
Ciklámen Vendégház (Csöde)
Cserépmadár szállás (falusi turizmus, Velemér)
Csinyálóház (falusi turizmus, Velemér)
Fagerendás és kódisállás (Szalafő)
Góna (Szentgyörgyvölgy)
Harangláb porta (Kercaszomor)
Kiskemence Vendégház (Szatta)
Lugas (Szalafő)
Naphajnal Vendégház (Őriszentpéter)
Ózon Biofarm (Felsőszenterzsébet)
Őrség Vendégház (Őrimagyarósd)
Őrségi Malom Panzió (Bajánsenye)
Pension Ginti (Magyarszombatfa)
Veleméri kúriasor
 
 
rádiók
Muravidéki Magyar Rádió (Alsólendva)
Triangulum (Őriszentpéter)
rendezvények
A 2008-as magyarszombatfai fazekasnap
A virágzás napjai (2007. május 25-28.)
Bevezető áttekintés /csinyálóház.hu/ (őrségi szállás)
Hétrétország (nyitott porták fesztiválja, 2007. aug. 17-26.)
Kercai lovasnapok
Magyarszombatfai fazekasnapok
Őrségi rendezvények 2011-ben
Őrségi vásár
Rendezvények Szalafő Pityerszeren (Őrségi Népi Műemlékegyüttes) 2011-ben
Természetesen Őrség (2007. szept. 29-30.)
 
 
strandok
Alsómaráci termálfürdő (Moravske Toplice)
Bajánsenyei tófürdő
Bánovci termálstrandja
Csesztregi tófürdő
Ginti medence (Magyarszombatfa)
Góna medence (Szentgyörgyvölgy)
Hársas-tó (Máriaújfalu)
Lenti Gyógyfürdő
Vadása tó /haldorádó/
Zalaegerszeg, Aquapark
 
 
személyiségek
Albert Attila fazekas (Magyarszombatfa)
Balogh István Péter festőművész (Velemér)
Bevezető áttekintés /csinyálóház.hu/
Béres János szobrász (Szentgyörgyvölgy)
Csótár Rezső fazekas (Szentgyörgyvölgy)
Farsang Adrienn fazekas (Nagyrákos)
Gömbös Mátyás vadász (Magyarszombatfa)
Gyenese Gyula fafaragó (Velemér)
Herczeg Kálmán hazatérő (Őriszentpéter)
Soós Ferenc tönkölybúzakenyér-sütés-bemutató (Kercaszomor)
Szervátiusz István szobrász (Kercaszomor)
Varga Géza írástörténész (Velemér)
Vörös Ferenc fazekas (Gödörháza)
 
 
szilveszter
Őrségi szilveszter (Csinyálóház, falusi turizmus)
Szilveszteri ajánlat (Cserépmadár szállás, Őrség)
Szilveszteri szállás az Őrségben /csinyalohaz.hu/szilveszter/
szomszédos területek
Alsólendva
Külföldi látnivalók
Nagytótlak
 
tavak
Bajánsenyei víztározó és strand
Bárkás-tó (Ispánk)
Bevezető áttekintés /csinyálóház.hu/
Borostyán-tó (Zalalövő)
Cipó-tó (Velemér)
Hársas-tó (Máriaújfalu) /hársas tó.extra.hu/
Őrségi tavak
Robinson-tó (Bajánsenye)
Vadása-tó (Hegyhátszentjakab)
 
települések
Alsószölnök /wikipedia/
Apátistvánfalva
Bajánsenye /bajánsenye.hu/
Csákánydoroszló /wikipedia/
Csöde /wikipedia/
Farkasfa /wikipedia/
Felsőmarác /wikipedia/
Felsőszenterzsébet /wikipedia/
Felsőszölnök /wikipedia/
Gödörháza (Belső Őrség) /virtus.hu/
Hegyhátszentjakab /wikipedia/
Hodos (Őrség, elcsatolt) /medvegyu.organic.hu/
Hodos (Őrség, elcsatolt) /vydrany.sk/
Hodos község (Őrség, elcsatolt) /hodos.si/
Ispánk /wikipedia/
Ivánc /wikipedia/
Kercaszomor /wikipedia/
Kerkafalva /wikipedia/
Kerkáskápolna /wikipedia/
Kétvölgy (Vendvidék) /wikipedia/
Kisrákos /wikipedia/
Kondorfa /wikipedia/
Magyarföld /wikipedia/
Magyarföld község /magyarföld-falu.hu/
Magyarszombatfa /magyarszombatfa.hu/
Máriaújfalu (Szentgotthárd része) /szépország.hu/
Nagyrákos
Nemesnép
Orfalu /wikipedia/
Örimagyarósd
Őriszentpéter
Pankasz
Szaknyér
Szalafő honlapja
Szatta /wikipedia/
Szentgotthárd portálja
Szentgyörgyvölgy
Szőce (térkép)
Velemér (teleház)
Viszák (térkép)
Zalaegerszeg honlapja
Zalalövő honlapja
templomok
Őrségi templomok /linksite.hu/
 
termálstrandok
Őrségközeli termálstrandok /csinyálóház.hu/
 
természeti érték
Természeti értékeink
 
térkép
Az Őrség térképe
Bajánsenye műholdas térképe
Magyarszombatfa műholdas térképe
Magyarszombatfa utcatérképe
Nagyrákos műholdas térképe
Nagyrákos utcatérképe
Őriszentpéter utcatérképe
Őrségi térképek /linksite.hu/
Szalafő műholdas térképe
Szalafő utcatérképe
Szentgyörgyvölgy utcatérképe
Vas vármegye térképe a XX. szd elején
Velemér - Alsólendva túratérképe /extra.hu/
Velemér - Alsómarác túratérképe
Velemér - Lenti túratérképe
Velemér - Regede túratérképe
Velemér - Riegersburg túratérképe
Velemér műholdas térképe
Velemér utcatérképe
 
 
történelem
Varga Géza: Az Őrség története
 
túrák
Az Őrség keleti szélén
Az Őrség túristája
Bevezető áttekintés /csinyálóhaz.hu/
Göcseji kalandozások (ökoturizmus)
Őrség - Rába (ökoturizmus)
Őrségi túrák /linksite.hu/
Velemér - Alsólendva (muravidéki magyar város)
Velemér - Alsómarác (termálstrand)
Velemér - Lenti (fürdőváros)
Velemér - Magyarszombatfa (Belső őrségi fazekasnéző)
Velemér - Magyarszombatfa (Sárgaliliom tanösvény)
Velemér - Regede (barokk város)
Velemér - Riegersburg (fellegvár)
 
vadászat
Vadászati kiállítás (Magyarszombatfa, Belső Őrség)
 
vállalkozók
Albert Attila fazekas (Magyarszombatfa) /albertkeramia.hu/
Buzás Attila kecskesajtkészítő (Gödörháza)
Farsang Adrienn fazekas (Nagyrákos)
Gömbös Mátyás vadász (Magyarszombatfa)
Magyarszombatfai vállalkozók
Papp Vilmos fazekas (Magyarszombatfa)
rokon lapok
Falusi turizmus /linksite.hu/
Őrségi esküvő (őrségi nászút) /linksite.hu/
Őrségi hírek /linksite.hu/
Őrségi szállás /linksite.hu/
Őrségi templomok /linksite.hu/
Őrségi térképek /linksite.hu/
Őrségi túrák /linksite.hu/
Szállás /linksite.hu/
 
konkurrens lapok
Őrség /adrenalink.hu/
Őrség /lap.hu/
Őrség /linkek.hu/
a lap leírása:


Az Őrség, mint ökoturisztikai desztináció


Személyes kötődésem a vidékhez már korábban, az ott tett kirándulások során kialakult, a „Legjobban fejlődő vidéki desztináció” díj elnyerése csak megerősített abban az elhatározásomban, hogy dolgozatomban az Őrséget fogom például venni, és alaposabb elemzés alá vonni.

Munkám során a személyes tapasztalatok mellett a kistérség stratégiai dokumentumaira, két helyi szolgáltatóval (egy szállásadóval és egy lovasudvar tulajdonosával) készített személyes interjúkra, más helyi szolgáltatókkal folytatott kötetlen beszélgetésekre, emellett további turisztikai szolgáltatók által kitöltött kérdőívekre támaszkodtam.

A kutatás megkezdése előtt kíváncsi voltam arra, mennyire ismert a desztináció a magyarok körében. Hólabda módszerrel végeztem egy kérdőíves felmérést, amely során 80 embert sikerült elérnem. A válaszolók 38,75%-a járt már az Őrségben. Azok közül, akik még nem jártak ott, csupán egy személy állította, hogy még nem is hallott a térségről, a többiek, tehát 97,96% már igen. Utóbbiak közül 71,43% tudja elhelyezni a desztinációt térképen.



Az Őrség általános bemutatása


Szelíd lankák, dombok közt meghúzódó patakok, változatos élővilág, egy már letűnt kort idéző apró házikók és végtelen nyugalom. Ezt tapasztalja az, aki ellátogat Magyarország e csodálatos történeti és néprajzi tájegységére.

Az Őrség Vas megye délnyugati sarkában, közvetlenül a szlovén és osztrák határ mellett húzódik meg. Falvai a Zala folyó forrásvidékén (Szala-patak) és a Kerka középső völgyszakaszán helyezkednek el. Egy 1818-ból fennmaradt írás szerint: "...Eőrséghnek tartománya fekszik az Országnak Napnyugoti szélén I.N. Vas Vármegyének Déli szélén, dél felől közel a' Vandalusok, napnyugot felől pedig a' Stáerek szomszédságában, ugy mindazonáltal, hogy EŐrségh és a' Vandalok, nem különben a' Stáerek és EŐrségh között még némely Magyar Helységek találtatnak. Nap keletről határos I.N. Zala Vármegyével..." (Nemesnépi-Zakál, 1818)

Az Őrség szó jelentése: „őrökhöz tartozó terület, őrök által lakott dombvidék, őrfalvak csoportja”. (Varga, 2000, 11.old.) Az elnevezés a honfoglalás idejéből ered, mikor honfoglaló őseink itt állítottak fel őrállókat a nyugati határ védelmére, az országot védelmező gyepüvonal részeként. Nemesnépi megfogalmazásában ez így hangzik:"..Ne hogy pedig az idő alatt,...... a' Szép Pannon Földéről le hajtott gyülevész népek s szomszéd nemzetek, rablani könnyen bé üthessenek a' féltőbb Helyekre az Ország Szélein válogatott vitézeket állítottak mint Eőröket és Vigyázókat."

A szabadalmas őrállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Az ezzel kapcsolatos legrégebbi fennmaradt írásos emlék 1270-ből származik. Az adó- és tulajdonjogi kedvezményeket a helyiek egészen a XVII. végéig élvezték. (Dr.Bodor –Balázs, 1997).

Az Őrség lakosságának nagy része a honfoglalás kora óta folyamatosan ezen a vidéken él, amelynek bizonyítékául a mai családnevek királyi szabadságlevelekben való fellelhetősége szolgál. (Dr.Bodor –Balázs, 1997)

A természeti adottságok alakították a vidék településeinek szerkezetét, a kis települések többnyire egymástól távol, a domboldalakban épültek, hiszen a völgyeket átszelő patakok (Szala, Kerka és több kisebb vízfolyás) vizenyős, lápos területeket fognak közre, amelyek nem voltak alkalmasak építkezésre.

Tipikus településegységei a vidéknek az úgynevezett szerek. Ezeket a településegységeket sokszor csak pár ház és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek alkották és alkotják ma is a dombtetőkőn kialakított erdei irtásokon, és annak idején védelmi szempontból fontos szerepet töltöttek be. A Szalafő nevű település például hét kis dombon épült és mindegyik dombon egy-egy szer húzódik meg: Templom-, Pap-, Felső-, Alsó-, Pityer-, Csörgő-, és Gyöngyösszer.

A térség máig megőrizte tipikus aprófalvas jellegét. Az Őrségi Nemzeti Park (amely az Őrség mellett magába foglalja, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, az úgynevezett Belső-Őrséget és Szentgyörgyvölgy környékét) mintegy 44 település határát öleli fel és 44000 ha-on terül el. Legnagyobb települése a 2005-ös évben városi rangot kapott Őriszentpéter, amely szintén szeres szerkezetben épült. Kilenc szerből épül fel: Városszer, Baksaszer, Alszer, Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer, Égésszer, Galambszer.

A vidéken kővárak építése nem volt jellemző, szerepüket az erődszerű templomok töltötték be. Többnyire román- vagy gótikus stílusban épültek, Árpád-kori alapokra.

A területet természeti adottságai (a domborzati viszonyok és a gyenge minőségű, lápos, vizenyős talaj) kevésbé teszik alkalmassá a földművelésre. Az itt élő családok önellátásra törekedtek, a szántóföldeken rozst, kölest, hajdinát, lent, zabot és tökféléket termesztettek, a domboldalakba gyümölcsösöket ültettek, a völgyekben kaszálórétek alakultak ki, de nagyobb jelentősséggel bírt az állattenyésztés (jellemzően magyar tarka szarvasmarha tartása), és természetesen az erdőgazdálkodás. A kultúrgazdálkodás mellett hasznosították a természet vadon termő kincseit is, az erdei gyümölcsöket, gombákat, a mézet stb.-t.

A nem túl kedvező mezőgazdasági adottságok következtében a kisparaszti gazdálkodás mellett az iparosmesterségek is sok helyütt virágzásnak indultak a vidéken. Ilyen például a fafaragás, az asztalosmesterség, a kosárfonás vagy a népi fazekasmesterség, amelynek hagyományai máig élnek. Magyarszombatfán járva például számos helyen láthatjuk a jellegzetes köcsögfákat az ott tevékenykedő fazekasok portái előtt. A népi faépítészet mementói a térség szimbólumának is tekinthető úgynevezett szoknyás haranglábak, ilyet láthatunk Pankaszon, Kercaszomoron vagy Gödörházán is.

Ezen a folyók és patakok által formált erdős dombvidéken úgynevezett szubalpin klíma alakult ki, amely átmenetet képez az Alpok és a Dunántúl klímája között, de a mediterrán éghajlat is érezteti itt hatását.

A vidék növénytani értékekben igen gazdag, 11 védett növényfajt találunk errefelé. A térség a gyertyános - tölgyes és bükkös klímazónába tartozik, ennek megfelelően a természetes növénytakaró jellemzően erdő (területének mintegy 63%-a). A XIX. századig az Őrséget nagyrészt bükkerdők borították. A kizsákmányoló erdőgazdálkodás eredményeként az 1900-as évek elején azonban eltűntek a legendás öreg bükkfák, és helyüket az erdei fenyő vette át. („Az Őrséget azóta csúfolódva már Gyantásországnak is nevezik.” ( www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/orseg2.htm).

Állattani szempontból is gazdag a vidék. Találhatunk itt foltos szalamandrát, alpesi gőtét, fekete gólyát, réti sast, többféle királykát és cinegét, gyöngybaglyokat, változatos lepkefajokat, különböző hal- és békafajokat, védett hüllőket, és még folytathatnánk a felsorolást.

Mindezen értékek védelmére a terület nagy részét 1978-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, majd 2002-ben jött létre az Őrségi Nemzeti Park, amelynek célja a természeti értékek védelme mellett a táj hagyományainak, kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága az ország többi nemzeti parkjához hasonlóan Természetvédelmi Őrszolgálatot működtet, amely jelenleg 11 főből áll. Feladataik közé tartozik a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése, vadászok és horgászok ellenőrzése, természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése.

A gyönyörű táj és a gazdag népi hagyományok tehát adottak. Mindez azonban szükséges, de nem elegendő feltétele annak, hogy egy vidéki desztináció vonzó legyen a turisták szemében. Tekintsük át, Albert Humphrey SWOT analízis módszerének segítségével az Őrség, mint turisztikai desztináció helyzet



Az Őrség SWOT analízise 6


Erősségek



Az Őrség azon kevés területek közé tartozik, ahol az odalátogató még szinte teljesen érintetlen tájat talál. Egyedülálló a nagy területen megmaradt, egybefüggő erdők látványa. A táj faunája és flórája igen gazdag. A védett és ritka fajokban bővelkedő erdők, völgyek, rétek borította dombok között megbúvó és a dombtetőkön büszkélkedő falvak pedig általában gondozottak, jó közbiztonsággal rendelkeznek, és az országban sehol máshol nem megtalálható szerkezetben épültek (szerek).

Előnyt jelent a térség számára a hármashatár közelsége, valamint az is, hogy itt halad át országos kék jelzés.

A 44 hektáron elterülő Nemzeti Őrségi Park fontos szerepet tölt be az Őrség turizmusának fejlesztésében. Az általa ajánlott tanösvényeket követve a turisták bejárhatják a tájékot úgy, hogy a természeti és kulturális értékeket egyaránt érintik. Ezeket a tanösvényeket egységesített táblák jelölik és nyomtatott kiadvány formájában is tájékozódhatnak róluk az érdeklődök. Emellett a Nemzeti Park szakvezetett túrákat is ajánl, erdei iskolai programokat szervez, oktatótermeket bocsát igény szerint rendelkezésre, kerékpár-kölcsönzési lehetőséget biztosít, részt vesz a különböző rendezvényeken, és honlapján szálláshelyek összegyűjtésére is vállalkozott.

Fontosak a turizmus szempontjából az Őrségben található tavak is. A természetes tavak mellett, a vízfolyások visszaduzzasztásával több helyen is kialakítottak mesterséges tavakat, ilyen például a Vadása-tó Hegyhátszentjakab mellett, a Vadása II-tó, a Barkás-tó, a Himfai- vagy a Máriaújfalui-tó. A Vadása tó például már kiépített, kedvelt turisztikai célpont. A Vadása II. tó pedig a horgászturizmus kedvelői számára kínál kedvező lehetőségeket.

A természeti adottságok mellett az Őrség másik jelentős vonzereje, hogy aki erre jár, még megérezheti az elmúlt korok hangulatát. Ugyan az idők változásával veszély fenyegeti, de ma még megtalálhatjuk a hagyományos életmódot, háztáji gazdaságokat. Igen gazdag volt a vidék kézműves kultúrája, és a kézműves hagyományok máig élnek. Azonban napjainkban sajnálatos módon egyedül a fazekasmesterség fellendülése tapasztalható.

Mivel a kereslet növekszik, az Őrségben a szálláshely-kapacitás egyre nő. Ha a kereskedelmi szálláshelyeket tekintjük, a férőhelyek lakosokhoz viszonyított aránya duplája a megyei átlagnak, ugyanez a mutató a magánszálláshelyeket tekintve pedig háromszoros.

Ma már nem nehéz minőségi szállást találni az Őrségben anélkül, hogy nagyon mélyen a pénztárcánkba kéne nyúlni. (Az átlagárak 2500-4000 Ft/fő/éj körül vannak, ami igazán versenyképes árnak mondható.) A kapacitások pedig a keresletnek megfelelően bővülnek, és itt végezték el az elsők között a szálláshelyek minősítését. Fontos, hogy sok kereskedelmi- és magánszálláshely rendelkezik már akár saját honlappal, akár leírással és fényképekkel a különböző internetes portálokon. Enélkül ma már nem lehet versenyképes egy szállásadó.

A jelenleg üzemelő éttermek viszonylag jó színvonalúak és nem drágák (emiatt igen jól tudnak profitálni az osztrák és a szlovén határ közelségéből), de ahhoz, hogy az Őrség jól kiépített turistafogadó bázissá váljon, szükség lenne még további vendéglátóipari egységek (éttermek, büfék) létesítésére.

Előnynek számít a térség esetében viszonylagos ismertsége, különösen az országszerte ismert rendezvényei, amelyek komoly turisztikai vonzerőt jelentenek.

* Minden évben Pünkösdkor rendezik meg a Virágzás napjai nevet viselő, többnapos összművészeti fesztivált, amely kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel és színházi programokkal várja az érdeklődőket. „A térség számára megnyilvánuló gazdasági hasznosságán túl: a Virágzás Napjai vállalt küldetése, hogy a kultúra minden értékteremtő ágát eljuttassa ebbe a hátrányos helyzetű térségbe.” ( www.orsegnet.hu)

* A már a nagyvásárok között számontartott Őrségi Vásárt június végén rendezi meg Őriszentpéter Város Önkormányzata. A rendezvény szervezésébe igyekeznek minél több helyszínt bevonni, ahová kulturális és színházi előadásokat, koncerteket, képzőművészeti kiállításokat és különböző sportrendezvényeket is szerveznek. Ezekben a napokban nem csak a helyi, hanem az ország és Erdély különböző területeiről érkező nép- és képzőművészek árulják portékáikat. Idegenforgalmi szempontból kiugró jelentőséggel bír a rendezvény, hiszen a szervezők számításai szerint ilyenkor több 10.000 ember keresi fel és ismeri meg az Őrséget.

* A magyarszombatfai búcsú régi fényének visszanyerése érdekében teremtették meg a Nemzetközi Fazekas Napok hagyományát (1998 óta kerül megrendezésre), amelyre a hazaiak mellett szlovéniai, vajdasági, burgenlandi, romániai résztvevők is érkeznek. A vásár és kiállítás mellett korongozó-bemutatóval és sokszínű programokkal várják az érdeklődőket.

* 2007-ben már hetedik alkalommal rendezték meg a nagyrákosi Völgyhíd lábánál hagyományos népművészeti és kézművesvásárt, amelynek többek között célja a célja az egykor a településről elszármazottak hazahívása. Előremutató, hogy ez a kezdeményezés „kevés pénzből és nagy összefogással valósul meg, ami talán a leglényegesebb vonása”. ( www.orsegnet.hu)

* Az Őrség legnagyobb szabású rendezvénye a Hétrétország –
Szerek és porták fesztiválja. Augusztus második felében, 10 napon keresztül egy képzeletbeli országot alkotnak a résztvevő falvak, porták és szerek, akik tárt kapukkal várják az érdeklődőket. „ Régi falusi porták fogadják a "vizit órákban" a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők - akik nem csak a látni- vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is. A fesztivál egy-egy esemény erejéig átlépi az országhatárokat is Szlovénia, illetve Ausztria felé.” ( www.orsegnet.hu)

* 6 éves múltra tekint vissza az Őrségi Vadpörköltfőző Verseny, amely kiváló alkalmat biztosít az Őrség gasztronómiájának, hagyományos étkeinek és az itt termelt bio-ételek bemutatkozásának.

* Korábban az Őrségi Natúrpark Kht., most már az Őri Alapítvány a szervezője a 2001 óta minden ősszel megrendezett "Természetesen, Őrség!" bio hétvégének, amely a lehető legszéleskörűbb képet kíván adni az Őrség hagyományairól és a különböző termékújításokról.

* Az Őrségi Tökfesztivál októberben várja az odalátogatókat a tök kultusza köré szerveződő színes kulturális, gasztronómiai és játékos programokkal.

A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az ezredforduló óta segíti és koordinálja a körmendi, a szentgotthárdi és az őriszentpéteri kistérség összehangolt fejlődését. Nevéhez számos projekt és sikeres pályázat fűződik, stratégiai tervének prioritásai között szerepel a turizmusfejlesztés, így a jövőben is kiemelt szerepe lesz majd az e területen megvalósuló fejlesztésekben, illetve a turisztikai marketingben.

Szintén a Kht. indította útjára az ŐrségNET programot, amelynek eredményeképpen a www.orsegnet.hu oldalon a térség adatbázis portálja elérhetővé vált.

2001 májusában indult meg a nemzetközi forgalom a Magyarországot Szlovéniával összekötő vasútvonalon, amely fontos faktor volt a kistérség megközelíthetőségének javításában.

Az Őrség igazi kincse sokak szerint maga az „őrségi ember”. S valóban, a természeti és épített értékek mellett talán még feledhetetlenebb élményt jelent, ha szóba elegyedünk az odavalósiakkal, olyan emberekkel, akik magukban hordozzák mindazt, ami miatt a városi ember oly szívesen látogat az Őrségbe. Itt szeretném megemlíteni a Szentgyörgyvölgyben (amely ugyan a mai Őrség területén éppen kívül esik) élő és tevékenykedő Csótár Rezső fazekasmestert, aki igazi vendégszerető, a környezetével és a világgal harmóniában élő őrségi ember. Fél óra együtt töltött idő a kedélyes gerencsérrel elegendő ahhoz, hogy aznap este lefekvéskor kicsit más szemmel tekintsünk a világra, s hogy az Őrségben tett utazás valóban igazi élménnyé váljon.



Gyengeségek


Az Őrség infrastruktúrája, a folyamatos fejlesztések ellenére is még elmaradottnak mondható. Ennek oka, hogy a rendszerváltás előtt politikai megfontolásokból (a nyugati határ közelsége miatt) egyáltalán nem fejlesztették a térséget. E hiány felszámolása folyik napjainkban is. Számos tennivaló marad még a szennyvízkezelés, az energiaellátás és az úthálózat javítása területén. A gyenge minőségű közúthálózat mellett probléma a turizmus szempontjából, hogy autó nélkül nagyon nehézkes a közlekedés, az autóbuszok ritkán járnak és a csatlakozásokra sokat kell várni. Hiányoznak a turisták kényelmét szolgáló kiszolgáló létesítmények (büfék, látogatóközpontok, stb.), de sokszor még az alapszolgáltatások sem megfelelőek (alapvető élelmiszerek, szaküzletek.) Az infrastruktúrához kapcsolódóan meg kell említeni, hogy bár folyamatosan javul, a kistérség szélessávú Internet csatlakozással való ellátottsága még nem teljes körű.

Problémát jelent az idegenforgalom területén dolgozók számára, hogy a térség turizmusa egyelőre igen szezonális. A nyári főszezont tavasszal és ősszel az iskolai kirándulások, illetve ősszel a vadászturizmus nyújtják meg 1-2 hónappal, de az év többi részében a kapacitások kihasználatlanok. Hozzájárul ehhez az is, hogy rossz idő esetén (a fedett termálstrandokat, műemlékeket, múzeumokat és éttermeket leszámítva - a szerk. megjegyzése) nem állnak megfelelő programok a turisták rendelkezésre, pedig ezzel számolni kéne egész év folyamán, hiszen ezen a területen legkisebb az országban a napsütéses órák száma.

Az Őrség korstruktúrája igen kedvezőtlen képet mutat, nagyon magas a 60 éven felüliek aránya. A kedvezőtlen halálozási statisztikák és az elvándorlások az országos átlagnál magasabb népességcsökkenést eredményeznek. Ez pedig a turizmus szempontjából azt jelenti, hogy kevés az aktív korú munkaerő.

A térség nem vonzó a tőkebefektetések számára, mivel az infrastruktúra nem megfelelő, és a terület nemzeti park státusza miatt igen szigorú környezetvédelmi előírásoknak kellene a vállalkozóknak eleget tenniük.

Hiába javítják a térségben a hulladékkezelést, mégis továbbra is léteznek illegális szemétlerakók, amelyek a turizmus és a helyiek életminősége szempontjából is igen kedvezőtlen hatással bírnak.

Az Őrség turisztikai marketingje nem elégséges. Ugyan léteznek kiadványok a különböző civil szervezetek gondozásában, amelyekben szálláshely kigyűjtéseket találunk, vagy amelyek összefoglalót adnak a térség rendezvényeiről, de ez nem elégséges. Hiányzik a térség egységes arculata, és ennek megjelentetése országos szinten.



Lehetőségek



Az Őriszentpéteri Kistérségi Társulás 2002-es Stratégiai Programjának jövőképében az Őrséget, mint „a régió intelligens zöld szívét” jellemezi. Ez egyfelől jelenti a térség vonzó zöldturisztikai célterületté alakítását, másfelől itt tervezik kialakítani a régió ökogazdálkodási központját.

Az Őrség fent jellemzett adottságai kiválóak a zöldturizmus, szelíd turizmus szempontjából. „A szelíd turizmus olyan vendégforgalmat jelent, amely a helyi lakosság és a vendégek közötti kölcsönös megértést segíti elő, nem veszélyezteti a meglátogatott területek kulturális sajátosságait, és lehetővé teszi a táj kímélését is. (Tasnádi 1998)” A turizmus e vállfajai mind az Őrség adottságainak, mind igényeinek, érdekeinek megfelelnek. Mivel pedig a 2. fejezetben láthattuk, a trendek is azt mutatják, hogy a XXI. század felgyorsult világának emberei mind inkább vágynak el a városból, és alternatívát keresnek a standard nyaralóprogramok jelentette tömegturizmushoz képest, az Őrség megfelelő menedzselés mellett feltehetően a jövőben kiválóan kamatoztathatja majd adottságait.

A kistérség felzárkóztatásához a zöldturizmus fejlesztése mellett szükség van (hiszen a turizmus nem jelenthet mindenki számára megélhetést) a jellegzetesen őrségi termékek fejlesztésére és azok piacra-segítésére, a hagyományos kézműves mesterségek támogatására. Az őrségi tájtermékek mellett a másik prioritás a helyi gazdálkodáshoz igazodó mezőgazdálkodás és tájfenntartás. Az Őrség adottságai ideális feltételeket jelentenek az ökogazdálkodók számára. „Az ökotermékek piaca egyelőre és várhatóan még hosszú ideig nem telített, Európában és Magyarországon egyre növekvő piac. A megyében és a régióban elsősorban a turisztikai centrumok részéről igény lenne megfelelő mennyiségben előállított ökotermékekre. Az Őrség sugározza magából annak az egészséges és tiszta környezetnek a lehetőségét, ahol hitelesen lehet előállítani az ökotermékeket.” (Natúrpark Térségfejlesztési Kht. b, 2002, 18.old.) Kis méretekben már megjelent a biogazdálkodás egyes termelőknél, sőt Ispánkon egy bioplazma üzem is megépítésre került, de a biotermelésre való átálláshoz képzésre és támogatásra van szüksége a gazdálkodóknak.

A „zöld termelés” koncepcióhoz hozzájárulhat az is, hogy a terület erdőben igen gazdag, ami alternatív energiaforrást jelent. Azonban ennek hasznosítása természetesen csak ésszerű és fenntartható erdőgazdálkodás mellett képzelhető el.

Az őrségi jellegzetességek hangsúlyozásának és a térség „mintaterületté” válásának fontos szerepe van mind az imázsalakításban, mind pedig a helyiek identitástudatának növelésében. Ez segíthet a népesség elvándorlásának csökkentésében is. A magas munkanélküliség okozta szabad munkaerő-kapacitás akár lehetőségként is értékelhető e területek számára, azonban ehhez támogatásra és koordinációra van szükség. Ennek a stratégiának a Natúrpark Térségfejlesztési Kht. lehet az egyik kulcs menedzsmentszervezete.

Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni a Natúrpark védjegy kialakításának koncepcióját, amely szintén imázsalakító hatású lenne. A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. rendelkezik olyan védjeggyel, amely alkalmas lehet a tájtermékek megjelölésére és garantálhatja a minőséget. Azonban egyes területeken az odaítélés kritériumrendszere még kidolgozás előtt áll. Fontos, hogy a különböző térségi termékek egységes arculattal jelenjenek meg, és hogy a vállalkozások támogatását is többek között ehhez a feltételhez kössék.

Ahogyan azt már korábban megállapítottam, a turisták ma már másra vágynak, mint csupán feküdni a tengerparton, az Őrségben pedig számtalan lehetőségük nyílik a szabadidő aktív eltöltésére. Ez egyfelől jelenti az olyan különböző sportokat, mint a vadászat, horgászás, túrázás, kerékpározás, lovaglás, amelynek feltételei adottak, de folyamatos odafigyelésre és fejlesztésre szorulnak. Értem ezalatt többek között a kerékpár kölcsönzési kapacitások bővítését, a kerékpárutak karbantartását és újak építését, a túraútvonalak megfelelő felfestését, mentükön pihenőhelyek kialakítását, szemetesek elhelyezését. A terület vadakban igen gazdag, ami a vadászturizmusnak kedvez. Másfelől az aktív időtöltés jelentheti a helyiek életének tapasztalati úton való megismerését, például a kézműves mesterségek kipróbálását, ehhez azonban a lakosok együttműködésére van szükség.

Az imázsépítés szempontjából nem elhanyagolható a Nemzeti Park imázsnövelő ereje, amely a természetvédelem és környezettudatosság, természeti értékekben való gazdagságát képét erősíti.

Szintén fontos elem az Őrség imázsában a meglévő, immáron hagyománnyá vált rendezvények fenntartása, illetve ezek megfelelő, a korábbinál hatékonyabb marketingje. Az újabb rendezvények pedig az aktív szezon meghosszabbításának eszközei lehetnek. Ilyenek lehetnek például az egyes népszokások köré szerveződő események, farsang, tavaszköszöntés vagy éppen disznóvágás. Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja című dokumentumban a szerzők rámutatnak, hogy a szezon megnyújtására azért is van szükség, mert a főszezonban jelentősen több turista érkezése már a fenntarthatóságot veszélyeztetné, a szezonalitás enyhítésével azonban lehetővé válna az egész évben meglévő kapacitások kihasználása télen is, és így az év során kiegyenlített bevételt jelentene az itt élőknek. A szezon megnyújtásának módszere lehet még erdei iskola programok szervezése a tanév ideje alatt, erre találunk már előremutató kezdeményezéseket (Őrségi Nemzeti Park, GÓ-NA Szabadidő Központ).

A területfejlesztési koncepciók kialakításakor minden esetben szükséges figyelembe venni az adott térség tágabb és szűkebb környezetét, és úgy alakítani elképzeléseinket, hogy azok könnyen integrálhatóak legyenek a magasabb szintű stratégiákba. Az Őrségnek például érdemes jobban kihasználni a szomszédos és sok rokon vonást mutató Vendvidék adottságait, ugyanúgy, ahogy Trilaterális Natúrpark (Őrség-Raab-Goricko), adta lehetőségeket, és akár a különböző rendezvények, akár közös marketingtevékenység kapcsán együttműködni az osztrák és szlovén partnerekkel. A határokon átívelő kapcsolatok fejlesztésére az EU-hoz való csatlakozás óta és a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni.

A trilaterális együttműködés előnyt jelenthet a különbözős európai uniós fejlesztési pénzekre való pályázatoknál, illetve tovább ösztönözheti a térségben egyébként is növekvő számú külföldi látogatót, ami a bevételek és Magyarország ismertsége, imázsa szempontjából fontos előrelépés lehet.

A turisták szemében fontos vonzerőt jelent, ha egy térségben minél több helyen fogadnak el Üdülési Csekket, hiszen a 2007-es év főszezonának tapasztalatai azt mutatják, hogy a belföldi forgalom nagy része az ÜCS segítségével bonyolódott, így a szolgáltatóknak érdemes megfontolniuk a versenyképesség érdekében az ÜCS beváltási hellyé válást.

Egyelőre még kiaknázatlan turisztikai szempontból az Őrség termálvízkészlete. A készülő tervek szerint Szentgyörgyvölgyön a közeljövőben hasznosítják a mélyfúrások által már feltárt termálvizet. A hőforrásokra épülő komplexumok fontos vonzerőként szolgálhatnának a jövőben a desztináció kínálatában, illetve részben megoldást jelenthetnének a szezon széthúzására, és rossz idő esetén is alternatív programot kínálhatnának. A fürdő és a hozzá tartozó létesítmények kialakításakor és majdani üzemeltetésük során azonban szem előtt kell tartani a fenntartható és szelíd turizmus elveit, azoknak harmonikusan kell illeszkedniük a tájba és a térség életébe.



Veszélyek


Ha a megfelelő munkalehetőségek hiányában a fiatalok elvándorolnak a térségből, a korstruktúra ismeretében kijelenthetjük, hogy fennáll a falvak elnéptelenedésének veszélye, ezt munkahelyteremtő programokkal kell megelőzni.

A már jelenleg is ritka autóbuszjáratokat a kis utasforgalom miatt további járatritkítások, megszüntetések fenyegetik. Szintén kérdéses a vasútvonal sorsa, a MÁV sorozatos vonalmegszűntetései keretében az őrségi vonalak is veszélybe kerültek.

Megfelelő tőke nélkül a fent említett stratégiák csupán szép elképzelések maradnak. A szigorú természetvédelmi előírások, az információhiány és nem kielégítő infrastrukturális feltételek miatt félő, hogy a befektetők továbbra is elkerülik a térséget.


Ha a magas munkanélküliségre nem születik megoldás, csökken a helyiek életszínvonala, az utcák és italozók környékei esetlegesen megtelnek kilátástalan helyzetben lévő, céltalan, rosszkedvű emberekkel, ez pedig a turisták számára semmi esetre sem vonzó faluképeket eredményezhet, sőt, a közbiztonság jelenleg jó színvonalának romlásával járhat együtt.

A XXI. század az Őrségben sem köszöntött be nyomtalanul, és félő, hogy az életmód és ezáltal a hagyományos tájkép megváltozásával éppen a fő vonzerejét veszítheti el a térség. A lakosság öregedésével az őstermelők köre is egyre szűkül.

A külföldiek számára alacsony ingatlanáraknak köszönhetően „külföldi ingatlanok szinte valamennyi őrségi településen találhatók, részarányuk a teljes ingatlanállományon belül 5% körüli. Többnyire osztrák, német és svájci állampolgárok tulajdonában vannak és főként hétvégi házként használják őket.” (Natúrpark Térségfejlesztési Kht. b. (2002), 43.old.) Ennek az aránynak a nagyarányú növekedése nem kívánatos, hiszen ezzel a honfoglalás óta itt élő magyarok érdekei sérülhetnek.

Veszélyként értékelhető az Őrség számára a tömegturizmus. A turisták tömeges, időben koncentráltan való megjelenése a térségben, nem megfelelő magatartásukkal a környezetre gyakorolt káros hatásuk, a helyiek életvitelének megzavarása, esetlegesen a globalizáció támasztotta igényeik kiszolgálása a verseny támasztotta kényszer miatt, mind ellentétes hatást váltana ki, mint ami az „Őrség, a régió intelligens zöld szíve” koncepcióban megfogalmazódott.



Összefogás a térségben


Kérdéses, hogy a SWOT tábla melyik rublikájába helyezzem a falusi turisztikai szolgáltatókat összefogó különböző szervezeteket. Mikor kutatómunkámat megkezdtem, számtalan szépen szerkesztett, gyönyörű képekkel illusztrált, megnyerő szövegezésű honlapra találtam, amelyeken civil szervezetek, egyesületek mutatják be tevékenységüket, foglalnak össze különböző őrségi ajánlatokat. (Tourinform Iroda Őriszentpéter, Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetség, Őrségi Teleház, Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesület, stb.) Egész rózsásnak tűnt a helyzet, önszerveződés, összefogás, közös gondolkodás, látszólag ezek itt már mind megvalósultak. Más képet kaptam azonban, mikor személyes interjúk és elektronikus úton továbbított kérdőívek segítségével magukkal a turisztikai szolgáltatókkal is kapcsolatba léptem.

A megkérdezettek nem tudtak túl pozitívan nyilatkozni az őket segíteni hivatott szervezetekről, amelyek állításuk szerint igen parciálisan vannak csupán jelen a térség életében, nem fogják át a teljes kínálatot, és mindig saját rokonságuk, ismerőseik felé húznak. „Összefogásra buzdítani könnyű - ez sokféle fórumon, nap-mint-nap, szinte szlogenként elhangzik - a gyakorlatban azonban kevés jó példát tudnék sorolni” - mondta el az Őriszentpéteren élő Sülyi Péter, aki a fent említett őrségi rendezvények lelkes szervezője és a térség jó ismerője.

Egyedül az Őrségi Teleházat említették többen pozitív szövegkörnyezetben, akik „kitűnő kulturális programokat szerveznek, például a „Nyitott porták” fesztiválja sikeres együttműködéssel valósul meg” – mondta egy veleméri szállásadó. Azonban hozzátette, hogy a lehetőségeik nekik is korlátozottak. Egy másik válaszadó úgy gondolja, hogy „az összefogásra is egyre több próbálkozás van, de még úgy érzem, nagyon gyerek cipőben jár ez Magyarországon.”

Érdekesnek találom, hogy véleménykülönbség van az egyes szállásadók között abban, hogy szükség van-e egyáltalán bármilyen szervezetre, illetve arra, hogy a turisták elé kész programokat tegyenek-e le. „Valószínűleg nagyon régimódian gondolkodom, de szeretnék hinni abban, hogy ha az ember igyekszik jól végezni a dolgát, akkor meg is fog tudni élni belőle, vagy ha nem, akkor fogjon másba. Én így élek. Ehhez nincs szükség szervezetek tömegére, sőt ... Abban is szeretnék hinni, hogy a vendégnek nincs szüksége az orra elé helyezett kész programokra és látnivalókra, még ha a statisztika az ellenkezőjét mutatja is. Mert csak az válik élménnyé, aminél megvan az az érzésem, hogy én találtam rá, és megdolgoztam érte. Én ehhez a szemlélethez igyekszem egy otthonos szállást biztosítani és természetesen információval is szívesen szolgálok mindannak, aki kérdez.” Másfelől pedig ilyen véleménnyel is találkoztam: „A vendégek egy része nem találja meg a fontos turisztikai látnivalókat, mert azokról nincs honlap, nem ajánlják őket készen kapható programok. (…) Nincsenek kidolgozva hetes programok, amelyek irányítanák a vendégeket.”

Az önkormányzatoktól érdemleges segítséget nem kapnak a szolgáltatók, nincs mindenki tisztában vele, hogy az általa befizetett idegenforgalmi adó milyen módon kerül felhasználásra. A pályázatokról pedig úgy gondolják, hogy „úgy vannak megalkotva, hogy az áfás, munka és alapanyag költségeket számolva már nem igazán érik meg” és „félő, hogy előre le vannak mutyizva”.

Szintén lesújtó véleményekkel találkoztam az emberek egymás közti segítőkészségéről, az összefogás megvalósult szintjéről. „Tudja a szomszéd, hogy nálam még van szabad szoba, de inkább elküldi a vendéget.” „A szomszéd fűje mindig zöldebb, és ez fáj az embereknek.” „A mentalitással van a legnagyobb baj.”

Véleményem szerint, ahhoz, hogy a térség versenyképes lehessen, igenis szükség van olyan szervezetekre, akik összefogják a kínálatot, segítik a szolgáltatók munkáját információnyújtással, összehangolt marketingtevékenységet folytatnak és közös erővel vesznek részt pályázatokon. Ebben, ahogyan az előző fejezetben kifejtettem, nagy szerepe lehet a jövőben felállítandó helyi és regionális desztinációmendezsment szervezeteknek. Ezek létrehozásakor azonban kiemelt figyelmet kell annak szentelni, hogy ezeket az adott térségben élők valóban a magukénak érezzék, ne csak egy olyan szervezetnek, akinek „befizetem a tagdíjat, évente egyszer eljönnek statisztikákat mutogatni, de valós tevékenység nem áll mögöttük”. Ehhez pedig az szükséges, hogy az új desztinációmenedzsment rendszer valóban alulról épüljön fel, tagjai között valósan a helyszínen tevékenykedő és elkötelezett embereket találjunk, akik képesek megértetni a szolgáltatókkal, hogy csakis közösen, összehangolt munkával lehet a térség hosszú távú fejlődését elérni.



Az Őrség imázsa


A bevezetőben említett kérdőíves felmérés során arra is választ vártam, hogy mi jut eszébe az embereknek az Őrség hallatán. A válaszok alapján megállapítható, hogy az Őrség vonzereje elsősorban gyönyörű természeti adottságaiban, a kirándulás és az itt lelhető nyugodt pihenés lehetőségében rejlik, emellett fontos tényező a turisták számára a hagyományőrzés és az autentikus környezet. Az Őrségi Nemzeti Park imázsformáló ereje is igen jelentős, hiszen az összes válaszadó 35%-a említette. Érdekességképpen kiemelném, hogy a „barátok”-at a válaszadók mindkét csoportjában említették. Érdekes megfigyelni azt is, hogy negatívumokat azok említettek, akik még nem jártak ott (szegénység, elnéptelenedő falvak, hideg).

Az igen pozitívnak nevezhető imázs mellett ugyanakkor megfigyelhető, hogy a válaszadók túlnyomó részében az Őrség, mint elzárt, távoli, határmenti vidék él. Az imázsépítés során ennek a pozitív oldalait (háborítatlan környezet, „mintha egy más világba érkeznénk”) kell hangsúlyozni, és igyekezni kell fejlesztésekkel mielőbb pótolni a hiányosságokat (megközelíthetőség javítása, munkahelyteremtés, stb.).

Ahogy már korábban említettem, az Őrség mellett Magyarország számtalan természeti és néprajzi kincsekben gazdag területtel rendelkezik. Ha ezekben a térségekben mind számbavennék erősségeiket, lehetőségeiket, ezeket kiaknázó fejlesztéseket valósítanának meg, kialakítanák arculatukat, akkor ezek közösen egy üde színfoltot képezhetnének hazánk turisztikai imázsában.

Gulyás Gyöngyvér