látogatók(9646, 0)linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

történelem.linksite.hu
1848 1919 1945 1956 2001 Amerika Anatólia Anglia
avar Bizánc BMAC Bulgária dákok Egyiptom emberiség etruszk
Európa életrajz élővilág folyóirat fórum földtörténet francia gazdaságtörténet
genetika görög hatti honfoglalás hun hükszosz India indián
indusvölgy Irán irodalom írástörténet Japán Karthágó Kárpát-medence kelta
Kis-Ázsia Kína kommunizmus konferencia könyv Közel-Kelet középkor kőkorszak
Kréta kusán kush magyar őstörténet magyar Mezopotámia művészettörténet Németország
nyelvtörténet obi-ugorok Olaszország ókor örmény őskor párthus politikatörténet
rendszerváltás reneszánsz régészet Róma sumerek Svédország szabír Szent Korona
székely szkíta Szlovénia tanulmány tatárjárás technikatörténet természettörténet Törökország
történelem történész Trianon tudománytörténet újkor vallástörténet vár világegyetem
világtörténet I. világháború II. világháború       rokon lapok konkurrens lapok
abcúg.hu


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

9. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

11. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

13. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

15. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

17. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

19. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

21. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

23. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

25. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

27. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

29. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

31. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

33. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

35. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

37. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

39. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

41. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

43. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

10. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

16. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

18. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

20. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

22. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

24. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

26. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

28. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

30. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

32. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

34. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

36. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

38. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

40. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

42. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

44. számú hely
1848
1848 /linksite.hu/
 
1919
1919 /linksite.hu/
 
1945
1945 /linksite.hu/
David Irving történész /parameter.sk/
Drezda bombázása /magyarsors.hu/
Hitler zsidó volt /antignosztikus.virtus/ http:/.hu/index.php?id=detailed_article&aid=61477
Második világháború /wikipedia/
 
1956
1956 /linksite.hu/
Eörsi László: Mansfeld Péter, valóság és mítosz
2001
Hírek – és ami mögöttük van, 2001-2008 /a magyar.virtus/
 
Amerika
Amerika és az inkák /e oldal.hu/
Észak-Amerika történelme /wikipedia/
Anatólia
Anatólia történelme /wikipedia/
 
Anglia
Anglia történelme /wikipedia/
Arthur király /asztrológia.virtus/
avar
Avar-szabír kereszténység /virtus.hu/
Avarok /linksite.hu/
Bizánc
Magyar királylány – Szent Piroska – Bizáncban /a magyar.virtus/
 
BMAC
Antik erődvárosok Dél-Türkmenisztánban /a magyar.virtus/
BMAC: egy ókori civilizáció a magyar írás nyomaival (História)
Bulgária
Bulgária történelme /wikipedia/
 
dákok
A dák királyság /niif.hu/
Adat a dákok magyarságáról /tudós.virtus/
Dákok /elib.hu/
Dákok /wikipedia/
Dákok és rómaiak (Alföldi András) /oszk.hu/
Erdély a dák királyság idején /mommo.hu/
Géták, dákok, thrákok /asztrologia.virtus/
 
Egyiptom
Egyiptom /lap.hu/
Egyiptom /wikipedia/
Egyiptom műholdképeken /fedezd fel egyiptomot.info/
Egyiptom története /wikipedia/
Egyiptomi Nemzeti Múzeum (Kairó) /google.com/
Gods and Mythology of Ancient Egypt
Israel in Egypt
Ókori Egyiptom /kemet.hu/
Ókori Egyiptom /lapozz.hu/
Ókori Egyiptom /wikipedia/
emberiség
Az emberiség története /wikipedia/
 
etruszk
Etruscan Language
 
Európa
Európa elrablása /a magyar.virtus/
 
életrajz
Életrajz /wikipedia/
 
élővilág
Az élővilág története /wikipedia/
 
folyóirat
Eleink /magyar menedék.com/
Folyóiratok linkjei /elte.hu/
História /história.hu/
Múlt-kor történelmi portál /mult-kor.hu/
Ókor /ookor.hu/
Régészeti Magazin
Tudós virtus (írástörténet) /tudós.virtus.hu/
 
fórum
Alternatív elméletek /index.hu/
Történelem /index.hu/
földtörténet
Földtörténet /wikipedia/
 
francia
Franciaország /wikipedia/
 
gazdaságtörténet
Gazdaságtörténet /wikipedia/
 
genetika
A genetika története /wikipedia/
Történeti genetika (Bálint Csanád) /iif.hu/
Történeti genetika
Történeti genetikai módszerrel (Bálint - Langó) /iif.hu/
görög
Athén történelme /wikipedia/
Görögország történelme /wikipedia/
Ókori Görögország /wikipedia/
 
hatti
Egy hatti szarvas jelei
Hattiak /linksite.hu/
honfoglalás
Honfoglalás /linksite.hu/
 
hun
A hunok nyelve
Attila /wikipedia/
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája
Hun, avar és honfoglaláskori írásemlékek /tudós.virtus/
Hunok /linksite.hu/
Katalaunumi (mauriacumi) csata (olasz)
Magyarok, szavárdok, hunok a 2. századi Szarmáciában?
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus/
hükszosz
La fin de la dynastie Hiksos
The origins of the Hyksos
Who Were the Hyksos?
 
India
India történelme /wikipedia/
Indusvölgyi civilizáció /wikipedia/
The Ancient Indus Civilization /harappa.com/
 
indián
Inka civilizáció
Maják (angol)
indusvölgy
Indusvölgyi civilizáció /wikipedia/
The Ancient Indus Civilization /harappa.com/
Irán
Elám /wikipedia/
Ókori Irán /wikipedia/
irodalom
Irodalomtörténet /wikipedia/
 
írástörténet
Írástudomány /linksite.hu/
 
Japán
Japán történelme /wikipedia/
 
Karthágó
Karthágó /wikipedia/
 
Kárpát-medence
A Kárpát-medence története a honfoglalásig /wikipedia/
 
kelta
Kelták /wikipedia/
 
Kis-Ázsia
Hattik (angol) /blogspot.com/
Hettiták /wikipedia/
Lüdia /wikipedia/
Phrügia /wikipedia/
Urartu /wikipedia/
 
Kína
Kína történelme /wikipedia/
Kínai piramisok /a magyar.virtus/
Ókori Kína /wikipedia/
 
kommunizmus
100 millió halott /gloriavictis.hu/
 
konferencia
Magyarság és kelet, az MVSZ őstörténeti konferenciája
 
könyv
Neményi történelem könyvtára
 
Közel-Kelet
Egyiptom, Fönícia, Kréta (Várkonyi Nándor)
 
középkor
Középkor /lap.hu/
 
kőkorszak
Kőkorszak /wikipedia/
Mezolitikum (átmeneti kőkor)
Neandervölgyi ember /wikipedia/
Neolitikum (újkőkor) /wikipedia/
Paleolitikum (őskőkor) /wikipedia/
 
Kréta
Minószi civilizáció /wikipedia/
 
kusán
Kusánok /wikipedia/
 
kush
Kush /wikipedia/
Kusita királyság ttp://hu.wikipedia.org/wiki/Kusita_Kir%C3%A1lys%C3%A1g
magyar őstörténet
Magyar őstörténet /linksite.hu/
 
magyar
1000 év törvényei /1000 év.hu/
1848 /linksite.hu/
1848 /linksite.hu/
1848-49 /wikipedia/
1919 /linksite.hu/
1920 /linksite.hu/
1945 /linksite.hu/
1956 /linksite.hu/
1956 /linksite.hu/
1956 /wikipedia/
1956 Akik lőttek a Kossuth-téren
A székelység eredete
Anonymus Gesta hunga(ro)ruma
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Árpád
Árpádház /lap.hu/
Budapest története /wikipedia/
Endre László: Ezer év Pest vármegye földjén /betiltva.com/
Erdély történelme /wikipedia/
Esztergom története /wikipedia/
Honfoglalás /linksite.hu/
Honfoglalás /linksite.hu/
Honfoglalás /wikipedia/
Kárpátalja történelme /wikipedia/
Kézai Simon mester krónikája
Magyar királylány – Szent Piroska – Bizáncban /a magyar.virtus/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar őstörténet /wikipedia/
Magyar történelem /linksite.hu/
Magyar történelem /wikipedia/
Muhi csata /kuruc.info/
Nándorfehérvári csata /wikipedia/
Őstörténet Róna-Tas András újabb meséi a magyar történelemről
Rákóczi hadserege /kuruc.info/
Rákóczi szabadságharc /wikipedia/
Rendszerváltás /linksite.hu/
Szent István király /katolikus.hu/
Szent István király pénzverése (Gedai István) /tdyweb.wbteam.com/
Szentgotthárdi csata /wikipedia/
Székely Mózes, Erdély székely fejedelme
Székelyek /linksite.hu/
Tanácsköztársaság (Fekete István: Zsellérek)
Tatárjárás /wikipedia/
Thököly Imre /kuruc.info/
Veres Péter: Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében
Veszprém története /wikipedia/
II. világháború /linksite.hu/
 
Mezopotámia
Mezopotámia /wikipedia/
 
művészettörténet
A film története /wikipedia/
Művészettörténet /wikipedia/
Németország
Hitler zsidó volt /antignosztikus.virtus/ http:/.hu/index.php?id=detailed_article&aid=61477
Németország történelme /wikipedia/
nyelvtörténet
Magyar nyelvtörténet /ngkszki.hu/
Magyar nyelvtörténeti korszakok /wikipedia/
Nyelvészet /linksite.hu/
Nyelvtörténet /kislexikon.hu/
Nyelvtörténet /némethren.hu/
Spanyol nyelvtörténet /wikipedia/
Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya
 
obi-ugorok
Obi-ugorok /linksite.hu/
 
Olaszország
Olaszország történelme /wikipedia/
 
ókor
Ókor /lap.hu/
Ókor /wikipedia/
örmény
Örmény holokauszt /bombagyar.hu/
 
őskor
Kőkorszak /wikipedia/
Őskor /wikipedia/
Rézkorszak /wikipedia/
 
párthus
Párthusok /linksite.hu/
 
politikatörténet
Politikatörténet /wikipedia/
 
rendszerváltás
Rendszerváltás /linksite.hu/
 
reneszánsz
Reneszánsz /lap.hu/
 
régészet
Régészet /linksite.hu/
Régészet /wikipedia/
Régészeti Magazin
 
Róma
Ókori Róma /wikipedia/
 
sumerek
Sumerek /linksite.hu/
 
Svédország
Svédország történelme /wikipedia/
 
szabír
Patkanov: A szabírok nemzetisége
Szabírok /linksite.hu/
Szabírok és Csaba királyfi (Varga Géza: A székelység eredete) /tudos.virtus/
Varga Géza: Avar-szabír kereszténység /virtus.hu/
Z. Tóth Csaba: A „szabir” népnév és változatai I.
Z. Tóth Csaba: A „szabir” népnév és változatai II.
Z. Tóth Csaba: A „szabir” népnév és változatai III.
 
Szent Korona
Szent Korona /linksite.hu/
 
székely
A székelység eredete
Székely Mózes, Erdély székely fejedelme
Székelyek /linksite.hu/
 
szkíta
Scythians /wikipedia.org/
Szkíták /linksite.hu/
Szkíták /wikipedia/
 
Szlovénia
Szlovénia történelme /wikipedia/
 
tanulmány
A magyar őstörténet kincsestára
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
Bobula Ida: A magyar nép eredete
Fekete István: Zsellérek
Patkanov: A szabírok nemzetisége
Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya
tatárjárás
Tatárjárás /wikipedia/
 
technikatörténet
Technikatörténet
 
természettörténet
Természettörténet /wikipedia/
 
Törökország
Isztambul története /wikipedia/
 
történelem
Hungarian History (angol/magyar)
Huszadik század (történelem újságcikkekből) /huszadikszazad.hu/
Történelem /wikipedia/
Történettudomány /wikipedia/
történész
Badiny Jós Ferenc történész /wikipedia/
Barabási László történész /wikipedia/
Benda Kálmán történész /wikipedia/
Bendefy László történész /mek.oszk.hu/
Bendefy László történész /wikipedia/
Bobula Ida történész /wikipedia/
David Irving történész /parameter.sk/
Domokos Pál Péter történész /wikipedia/
Ember Mária történész /wikipedia/
Engel Pál történész /wikipedia/
Fejtő Ferenc történész /wikipedia/
Fejtő Ferenc történész
Ferdinandy Mihály történész /wikipedia/
Fraknói Vilmos történész /wikipedia/
Fröhlich Ida történész /wikipedia/
Galgóczy Károly történész /wikipedia/
Gelléri Mór történész /wikipedia/
Glatz Ferenc történész /wikipedia/
Göncz László történész /wikipedia/
Götz László történész /wikipedia/
Hahn István történész /wikipedia/
Hanák Péter történész /wikipedia/
Horváth István történész /wikipedia/
Horváth Mihály történész /wikipedia/
Hóman Bálint történész /wikipedia/
Istvánffy Miklós történész /wikipedia/
Jakó Zsigmond történész /virtus.hu/
Juhász Gyula történész /wikipedia/
Kelemen Lajos történész /wikipedia/
Király Béla történész /wikipedia/
Klaniczay Gábor történész /wikipedia/
Komoróczy Géza történész /wikipedia/
Kosáry Domokos történész /wikipedia/
Kőváry László történész /wikipedia/
Kristó Gyula történész /wikipedia/
Kubinyi András történész /wikipedia/
Kuun Géza történész /wikipedia/
László Gyula történész /wikipedia/
Léderer Emma történész
Litván György történész /wikipedia/
Magyar történészek /wikipedia/
Mácza János történész /wikipedia/
Mályusz Elemér történész /wikipedia/
Móra Ferenc történész /wikipedia/
Nagy Iván történész /wikipedia/
Ormos Mária történész /wikipedia/
Padányi Viktor történész /wikipedia/
Pauler Gyula történész /wikipedia/
Pesty Frigyes történész /wikipedia/
Pulszky Ferenc történész /wikipedia/
Spira györgy történész /wikipedia/
Szabad György történész /wikipedia/
Szabó Károly történész /wikipedia/
Szabó T. Attila történész /wikipedia/
Szűcs jenő történész /wikipedia/
Tagányi Károly történész /wikipedia/
Tamáska Péter történész /demokrata.hu/
Tácsi István történész /nádori testület.network.hu/
Thaly Kálmán történész /wikipedia/
Varga Géza írástörténész /tar.hu/
Vitek Gábor történész /vitek.atw.hu/
Wojtilla Gyula történész /wikipedia/
Zsigmond László történész /wikipedia/
Trianon
Trianon /linksite.hu/
Trianon vasárnap
tudománytörténet
Írástudomány /linksite.hu/
Történettudomány /wikipedia/
Tudománytörténet /wikipedia/
 
újkor
Újkor /wikipedia/
 
vallástörténet
A kereszténység története /wikipedia/
Vallástörténet /wikipedia/
vár
Vár /lap.hu/
 
világegyetem
A világegyetem története /wikipedia/
 
világtörténet
Nagy Képes Világtörténet
Világtörténelem /wikipedia/
I. világháború
Első világháború /wikipedia/
Kolzsvár eleste /virtus.hu/
II. világháború
1945 /linksite.hu/
David Irving történész /parameter.sk/
Drezda bombázása /magyarsors.hu/
Hitler zsidó volt /antignosztikus.virtus/ http:/.hu/index.php?id=detailed_article&aid=61477
Második világháború /wikipedia/
 
rokon lapok
1848 /linksite.hu/
1919 /linksite.hu/
1920 /linksite.hu/
1945 /linksite.hu/
1956 /linksite.hu/
Avarok /linksite.hu/
Honfoglalás /linksite.hu/
Hunok /linksite.hu/
Írástudomány /linksite.hu/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar történelem /linksite.hu/
Néprajz /linksite.hu/
Nyelvészet /linksite.hu/
Obi-ugorok /linksite.hu/
Párthusok /linksite.hu/
Régészet /linksite.hu/
Sumerek /linksite.hu/
Szabírok /linksite.hu/
Szkíták /linksite.hu/
Tudomány /linksite.hu
 
konkurrens lapok
Történelem /lap.hu/
 
 
a lap leírása:
Ezen a linklapon helye van minden olyan lap linkjének, amelyik a történelem megismerését szolgálja és megfelel az elvárható technikai, tartalmi és formai követelményeknek.

***

Módszertani megfontolások

- részlet Varga Géza: "Így írtok ti magyar őstörténetet" c. kötetéből -

A nyelvészeti, őstörténeti kérdések tárgyalásakor a gondolatmenet sikerének, vagy a bukásának titka elsősorban a módszertan. A kutatási területet szűkre szabó módszertan ugyanis – mint azt a finnugrista tanulmányokban tapasztalhatjuk is – eleve meghatározza a felhasználható adatok körét is.

A finnugrista szerzők meg is szokták említeni az általuk gyakorolt tudomány behozhatatlan előnyét a dilettánsok hipotéziseivel szemben, amelyet szerintük a finnugrizmus tudományos módszertana biztosít. Vásáry István dolgozata lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a módszertant működés közben tanulmányozzuk.

E szerint hiába vezette le Zsirai Miklós "hatalmas apparátussal" (azaz a finnugrista nyelvtudomány általa gyakorolt módszertanával) az Ugra nevet az onogurból. Elegendő ezzel szemben a "prekoncepció" jelző alkalmazása és ennek hatására a finnugrista módszertan minden eredménye – Zsirai fáradozásaival egyetemben – semmivé foszlik.

A nagyobb tudományos hitel kedvéért még hivatkozni lehet egy feltevésre is (hogy a magyarok elköltözése az V. században történt) s ezzel a Zsirai-féle finnugrista módszertan végképp alulmarad a Vásáry-féle finnugrista módszertannal szemben. A szerző tudja, hogy a kifogása eleve erőtlen, hiszen a magyarok sohasem költöztek el Jugriából, csak legfeljebb be Jugriába. A módszeresen alkalmazott Vásáry-féle finnugrista érvelés lényege nem a szakismeret, a logika és az etika; hanem a megfelelően kiválasztott jelző.

Így jár el a moszkvai tudással szemben is, amely a jugrikat és az ugrikat összevetette egymással. E hagyományt – a szerző módszerének megfelelően – nem feltárni és megérteni kell, hanem a „hamis etimológián alapuló tudákos” jelzővel érdemi tárgyalás nélkül a papírkosárba seperni.

Zsirai magyarázatát a „formális nyelvészeti konstrukció” ítélettel utasítja el. Jó lesz megjegyezni, mert ez a Vásáry-féle csodafegyver bármelyik finnugrista etimológia ellenében alkalmazható.

Róna-Tas András Jugriával kapcsolatos hipotézise és új adata a „nem tudott meggyőzni” értékelést kapta Vásáry Istvántól.

Munkácsi Bernát finnugrista módszertanon nyugvó álláspontja „is egy formális nyelvészeti konstrukció”.

Megkapja a magáét a régi irodalom, vagy a forrás is, ha nem azonos az álláspontja Vásáry Istvánéval. Például a „hun, onogur, ungar nevek a régi irodalomban teljes káoszban voltak, mindegyik mindegyikkel azonos volt, még a XVIII. században is Bonbardi Mihály és Desericzky Ince a Jordanes-féle onogurokban magyarokat lát”. Hozzátehetjük, hogy joggal, mert Jordanes a hunok kortársaként, a hunok által tönkrevert gótok történetírójaként kétségkívül jobban ismerte a hunok és az onogurok történetét Vásáry Istvánnál. S Jordanes a prémkereskedelemmel foglalkozó onogurokról (akiket felváltva nevez szabíroknak is) Attila halála után nem sokkal azt állítja, hogy egyszer már jártak a Kárpát-medencében. Ezért végső soron érthető is, hogy a hunok és a magyarok azonosságát ok nélkül tagadó Vásáry István a forrást és a rá épülő régi irodalmat egy jelzővel véli eltakaríthatónak. Hiszen tudományos igényű érve nem lehet.

A jelzővel való érvelés mellett fontos ismertetője e finnugrista módszertannak a teljességre való törekvés hiánya is. Amikor például az a kérdés, hogy egy problémának hány megoldása lehet, alapvető különbség mutatkozik az informatikusok és a nyelvészek eljárása között. Az informatikusnak minden lehetséges megoldást ki kell dolgoznia a szoftver írása közben, mert különben elszáll a szoftvere a feldolgozandó adatokkal való szembesüléskor.

A nyelvészek a jelek szerint nem ennyire alaposak. Ők többnyire egyetlen megoldást említenek a sok alternatíva közül s a többit nem is tárgyalják. Amikor például azt kell eldönteni, hogy a jugurból keletkezett-e hangátvetéssel az ujgur, vagy fordítva – akkor a szerző szerint elegendő csupán az egyik lehetőséget megemlíteni, a másik lehetőségnek a felvetése is szükségtelen.

Módszertani értékű a finnugrista szerzők végletes elzárkózása a székely írástörténet által kínált lehetőségek felhasználásától, és az ebből fakadó mélységes tudatlanságuk az írástörténeti, ősvallási adatokat illetően. A jelen cikk ábrái kellően illusztrálják ezt a helyzetet: az írástörténeti adatok figyelembevétele gyökeresen átrajzolja a képet.

A finnugrista módszertan jellegzetes eleme a hunfalvysta állításokat cáfoló adatok és körülmények elhallgatása. Ezt Németh Gyula – a neves turkológus előd – a székelyek hun eredethagyományának tárgyalása kapcsán kifejezetten javasolta is a követőinek. Vásáry István dolgozatában – ennek megfelelően – több jelét is találjuk például a hun kapcsolatok említés nélkül hagyásának, mert a finnugrizmus legfőbb törekvése a hun-székely-magyar azonosság tagadása.

Például ama történeti és kronológiai kifogások felsorolásakor is találunk erre illusztrációt, amelyek Vásáry István szerint cáfolják a Zsirai-féle Jugria-magyarázatot. A szerző így érvel: „tegyük fel, hogy ... az onogurok tényleg ... 463 táján vonultak a Kaukázus északi ... vidékére. ... legkorábban a VIII-IX. század fordulóján költöztek fel a Középső-Volga vidékére a Kubán mentéről. A név ismeretében tehát a volgai bolgároknál kb. 800 a terminus ante quem. Mi történt akkor az onogur elnevezéssel Délnyugat-Szibériában a közben eltelt mintegy 350 év alatt? Ki, milyen nép használta ezt a terminust, hiszen a későbbi Jugra elnevezés esetében láthattuk, hogy nem ez volt a vogulok-osztjákok önelnevezése. A 463 és 800 közötti időszak Délnyugat-Szibériában teljes homályban van. De a legfőbb baj az, hogy a 463-as nagy népvándorlásban részt vevő ogur, saragur és onogur népek lakhelyét maga az újabb kutatás ... a Kazak-steppe déli részére helyezte.”
Vásáry István gondosan elkerüli annak megemlítését, hogy a tárgyalt időszakban (350 és 557 között) a vidéket nem a kazakok, hanem az avarok és a hunok (varchoniták, magyarul: várkonyok) lakták. Kazak-steppeként emlegetni történelmietlen. A Turáni-alföldet a Hun Birodalom uralta s a hunok tartották kézben az északi erdőlakókkal folytatott prémkereskedelmet is. Ennek köszönhetően jutott el a hun dinasztia nemzetségjele az obi-ugorok földjére, Jugriába (1. ábra). Azaz Vásáry István állításával szemben van olyan adatunk, amelyik tájékoztat arról, hogy a Jugria név miként juthatott el a „Kazak-steppéről” (pontosabban a Hun Birodalomból) az északi erdőkbe.

A finnugrizmus véges lehetőségeit, bezárkózását és indokolatlan önhittségét illusztrálja Vásáry István következő – módszertani jelentőségű – álláspontja: „A magyar őstörténeti kutatások bizonyos szempontból lehetőségeik végére értek. Az írott forrásanyag igen szűkös, és a magyar nyelv és finnugrisztika magyar őstörténeti vonatkozásait is zömében feltárták. Az elmúlt száz év modern tudományossága ontotta a jó és kevésbé jó összefoglalásokat és cikkeket, szolid és kalandos elméleteket. A történeti források és a nyelvészet területén semmilyen látványos előrelépésre nem számíthatunk”.

Súlyos és lehangoló szavak lennének ezek, ha Vásáry Istvánnak igaza lenne. Azonban ez a komor jövő csak arra a finnugrista „tudományra” igaz, amit Vásáry István képvisel, amelyik nem hajlandó tudomásul venni és forrásként feldolgozni a székely rovásírás eredetével kapcsolatos adathalmazt. Valójában tehát éppen ellenkezője a helyzet annak, mint amit Vásáry István állít.

Írástörténeti adatok (ha úgy tetszik írásos források) serege vár feldolgozásra és tudós értékelésre. Kétségtelen, hogy ezek további fényt deríthetnek a Jugria kérdésre, amint az is nyilvánvaló, hogy ezek a hagyományos történelemszemléletet támasztják alá és nem a Vásáry István által képviselt finnugrista álláspontot.

A lehetséges ellenvéleményeket Vásáry István röviden elintézi: „Ami pedig az egyre növekvő mennyiségű dilettáns írásokat illeti ... nem érdemes rájuk reagálni.”

A Vásáry István által követett módszertan arra a feltételezésre épül, hogy a kutatás lényegében befejezettnek tekinthető, alapvetően új felismerések már nem várhatók, a finnugrista tudomány a megvilágosodottság állapotába érkezett; a másként gondolkodók pedig elmebetegek, akiknek az álláspontjával nem kell foglalkozni.

Mondanunk sem kell, hogy ezek a feltételezések nem bizonyíthatók. Azt azonban minden logikus gondolkodásra képes ember érzi, hogy egy tudományos igényű módszertan – a magyar őstörténetkutatás nyilvánvaló csődje és a kihasználatlan kutatási lehetőségek serege mellett – nem helyezkedhet arra az elvi alapállásra, hogy a kutatás lényegében már kimerítette a lehetőségeit, a tudomány minden fontos kérdést megválaszolt, nincs mód az előrelépésre, nincs szükség a vitákra.

Ez a módszertani jelentőségű álláspont a tudományos megismerés lehetőségének tagadása, amelyet azonban mégsem érdemes tudománytalannak nevezni. A hasonló módszerű finnugrista írások sora miatt ugyanis a tudomány szó jelentése bizonytalanná vált és devalválódott. Ehhez a „tudományhoz” ezek a „módszerek” illenek.

Számunkra elegendő annak felmérése, hogy a Vásáry István által alkalmazott finnugrista módszer a magyar őstörténet tisztázásának jelentős akadálya.