| linkajánló | lapszerkesztés | kapcsolat | lapfórum | bejelentkezés | ||||||
| Varga.Csaba.linksite.hu |
| életrajz | Fríg Kiadó könyvesboltja | kritika | video |
| wikipedia | rokon lapok | konkurrens lapok |
|
INGYENES HIRDETÉS 3. számú hely |
INGYENES HIRDETÉS 2. számú hely INGYENES HIRDETÉS 4. számú hely |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
életrajz |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Életrajz |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Fríg Kiadó könyvesboltja |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
kritika |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Mandics György: Hogy durvább jelzőt ne használjunk |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
video |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az ősnyelv / The nostratic language |
Varga Csaba nyelvkutató - Ősi írásunk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
wikipedia |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Varga Csaba |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
rokon lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Bencsik András /linksite.hu/ Benkő Loránd /linksite.hu/ Drábik János /linksite.hu/ Erdélyi István /linksite.hu/ Götz László /linksite.hu/ Horváth Iván /linksite.hu/ Kiszely István /linksite.hu/ |
Kozmács István /linksite.hu/ Mandics György /linksite.hu/ Monok István /linksite.hu/ Sipőcz Katalin /linksite.hu/ Szőcs Géza /linksite.hu/ Varga Géza /linksite.hu/ Vásáry István /linksite.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
konkurrens lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Varga Csaba /wikipedia/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a lap leírása: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1945-ben Mezőcsokonyán született, kamaszkorában Mohácsra, majd Kaposvárra költözött. 1972-ben végezte a pécsi Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakát, és már 1970-ben elkészítette első amatőr filmjét. A diploma megszerzése után Pécsett animációs műhelyt, majd az Yxilon Filmstúdiót hozta létre. A stúdió 1979-től a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermeként működött, amelynek első igazgatója Varga Csaba. Első jegyzett filmjét 1977-ben készítette. 1989-ben – többedmagával – megalapította a Varga Stúdiót. 1999-től leginkább az íráskutatással foglalkozik. Elméletét arra az egyszerű tételre építi, hogy a fejlődés az egyszerűből halad a bonyolult felé, ezért elveti a hagyományosan elfogadott írásfejlődési modelleket, amelyek szerint az írás korai képírások, piktografikus jelek fokozatos egyszerűsödésével alakult ki. Elméletének végkövetkeztetése, hogy az írás alapjai Európában, több mint 35 000 évvel ezelőtt jöttek létre, és 6000 évvel ezelőtt már kész írásrendszer hatolt be a Közel-Kelet térségébe. (Ezt a feltevést látszik igazolni kanadai kutatók legfrisebb következtetése.[1]) Ebből az ágból alakult ki a sumér ékírás és az egyiptomi hieroglif írás is. Ugyanakkor az Európában használatos verziója megmaradt eredeti formájában, és ezt ismerjük rovásírás néven. Az elmélet kialakítása ‑ matematikushoz illő módon ‑ a felfektetett premisszákra épülő, szigorúan logikus gondolatmenet. Az elméletet hét alapfeltevésre (axiómára) építi. Ezek: Minden jelkészlet: találmány; Nem lehet kétszer ugyanazt a betűkészletet feltalálni; Ha a=b és b=c, akkor a=c; Az írásfejlődés irreverzibilis: hiányossá vált jelkészletből nem lehet rekonstruálni az elveszett betűket; 50% feletti egyezés esetén két betűkészlet azonosnak tekintendő; Minden a legegyszerűbb állapotból fejlődik ki; A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka, a múltban történtek megismerését célzó kutatás eredménytelensége semmit sem igazol. A jelkészletek hosszú időn keresztül (tulajdonképpen 30 000 évről van szó) tartó állandóságát azzal igazolja, hogy a tudás és az ismeret nem olyan, mint bármilyen más ember által előállított termék: ha valaki megtanult valamit, akkor azt adja tovább, amit megtanult. Nincsenek szakaszok és ugrások a fejlődésben, csak a folytonos, közvetlen átadás, tanulás. Könnyen belátható módon az írás ismerete egyik generációról a másikra adatvesztés és módosulás nélkül történik, tehát alapesetben – amennyiben a jelkészlet kielégíti az igényeket – a generációk száma (eltelt idő) semmilyen jelentőséggel nem bír. Az ősi írás első jeleit a Pont d’Arc rajzaiban fedezi fel, majd az Altamira, a Lascaux és a Les Eyzies barlangok festményeiben, amelyeknél kétségkívül felismerhetők geometrikus és ismétlődő mintázatú rajzolatok. Ezeknek a bekarcolt jeleknek a többsége azonosítható valamelyik későbbi rovásjellel. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||